III. Korszerű mérések a nemzetközi szakirodalomban - Magyarországon még nem használt eljárások
Bevezetés
Ebben a részben az interperszonális diagnosztika olyan eszközeit ismertetjük, amelyek Magyarországon egyelőre kevésbé ismertek, ám bevezetésüket ill. használatukat a kritikai fenntartások ellenére is egyértelműen javasoljuk. Tekintettel arra, hogy bevezetésükről még nincs döntés, itt nem ismertetjük validitási és reliabilitási mutatóikat, ezekről összefoglalóan csak annyit, hogy az egész német nyelvterületen jól elfogadottak. Ráadásul valamennyi változatlanul alkalmasnak bizonyult az egykori NDK, azaz az új szövetségi tartományok területén, így valószínűleg nálunk is kevés változtatással eleget tehetnek a validitási és reliabilitási kritériumoknak. A választás egyik kritériuma éppen a német nyelvterület volt: véleményünk szerint ez a kulturális környezet áll a legközelebb a miénkhez, ugyanakkor a szakemberek többsége angolul olvas, így kevésbé hozzáférhető, de nagyobb használati értékű anyagot adunk közre, mintha angol nyelvterültről hoztunk volna anyagot. Az is fontos szempont, hogy az ismertetett tesztek fedjék az interperszonális diagnosztika főbb eljárásait, megközelítési és reprezentációs módszereit. Az elméleti hátteret olyan mélységben igyekszünk közreadni, hogy az egyes ismertetések önmagukban is értelmes egészet adjanak, ám a mélyebb megértés előfeltételezi a más fejezetekben ismertetett elméleti alapokat. A tesztek alkalmazását kétféleképpen próbáltuk ki. Egyrészt egy teljes szemeszteren át dolgoztunk velük a KRE ötödéves hallgatóival. Megvizsgáltuk az elméleti hátteret, beleéltük magunkat különféle válaszadók helyzetébe, össze is hasonlítottuk őket más módszerekkel. Szinkron komparatív elemzésnek vetettük alá őket. Másrészt felvettük őket olyanok személyekkel, akik terápiára vagy tanácsadásra jelentkeztek. Náluk azt vizsgáltuk, menyire tükrözi a teszt eredménye azt az összbenyomást, ami egyébként kialakult bennünk, illetve mennyiben segít a teszt a terápiás illetve tanácsadói munkában. Ily módon diakron gyakorlati elemzést is végeztünk. Az ismertetésben szereplő példákat a két módszer eredményei alapján nyertük: a valós eseteket a felismerhetetlenségig megváltoztattuk, a változás irányát pedig a didaktika szempontja jelölték ki. Olyan mozzanatokat is felvehettünk így, amelyek rámutatnak a tesztek különös erényeire, vagy korlátaira. Az eljárásokat olyan alapossággal ismertetjük, hogy elég tájékoztatást adjunk felhasználásuk módjáról és területéről, ám tiszteletben tartsuk a szerzői jogokat. Az itt közreadottakon kívül tehát még az eredeti anyagokra is szüksége van azoknak, aki használni kívánja őket. |