Pár- és családi kapcsolatok vizsgálata

Előszó

A magyar pszichológiai vizsgáló eszköztár sajátossága a pár- és család megismerését célzó eljárások szűkössége az individuális módszerekhez képest. Ez a tankönyv hiánypótló kíván lenni, egyszersmind nyitánya azoknak a törekvéseknek, amelyek az interakcionális, kommunikációs és rendszerszemléletű megközelítés keretében felhasználható kapcsolat-diagnosztikai vizsgáló eszközök, tesztek hazai elterjesztésére törekednek. Paradoxnak tekinthetjük, hogy az interakcionalitás és a rendszerszemlélet általános szakmai elfogadottsága ellenére a diádikus és többszemélyes pszichológiai helyzetekre irányuló vizsgálatokban (a kutatás és gyakorlat terén egyaránt) jobbára még mindig az egyedi elemző megközelítés uralkodik, ekképp legfeljebb azonos lélektani tér egyedeinek egymásra vonatkoztatott (és mérésekkel objektivált) vélekedéseiből, élmény-megéléséből és jelentésértelmezéséből következtetünk az együttesség magasabb rendszerbeli viszonyának jellegzetességeire (illeszkedések, korrelációk).

A pár (és család) alkotó egyedei feletti rendszer. Két személy a párhelyzetben pl. harmadik, un. "mi" entitás. A kapcsolat viszonyfogalom. Időbeli történésre utal, a történés viszont interakciók sorából épül fel, és pillanatról pillanatra változik az interdependens kölcsönösségi viszonymezőben. A kommunikáció "információcseréje" pedig valójában jelentések és a viszonyra vonatkozó üzenetek cseréje egymás között, ezért nevezhetjük (Watzlawick nyomán) interakciónak, avagy (Eric Berne elnevezésében) tranzakciónak. A "dinamika" fogalmát sem mellőzhetjük, mivel erő- és viszonyhatások függvényében alakul az a folyamat, ami a kapcsolat milyenségét tükrözi.

A paradigmatikus különbségek az egyéni belső (interpszichikus) és egymás közti (interperszonális) működési szintek és megközelítési optikák közt elméletileg megalapozottak, és gyakorlati következményekkel járnak. Magasabb rendszerszintek más megismerő módszereket igényelnek, ezeket gyűjtöttük össze ebben a tankönyvben a diadikus viszonylatokra és a családrendszerre vonatkozóan.

Munkánknak az a célja, hogy a pár- és családdinamikai vizsgálatok mérésére és kutatására vonatkozóan alapvető ismereteket adjon át.

Első rész e elméleti és problémafelvető áttekintést tartalmaz a jelenlegi fő szemléleti, kutatási irányokról, vizsgálati dimenziókról. Hangsúlyt helyezünk továbbá az interakciódinamikai vizsgálódás módszertani alapjaira is. Feladatunknak tekintjük a szemlélet formálásának lépéseit is. Mindazoknak, akik e vizsgálóeszközök elméleti gyökérkoncepcióval még nem foglalkoztak, a képzésben jól bevált "három szintű" közelítést kínáljuk. Ez 1.) az interperszonális (rendszerszemléletű és interakcionális) paradigma fogalomtárának, alapvető ismereteinek, elméleti bázisának megismerését; 2.) A (jövendő) szakembernek e szférára vonatkozó személyes, önreflektív munkáját, valamint 3.) A kezdeti lépésekhez szükséges (pár- és család-megismerési) utak "hogyan"-ját foglalja magába. A szakembert e három együttes kimunkáltsága és folyamatos fejlesztése jellemzi. Erre vonatkozó meggyőződésünket kívánja tükrözni a tankönyv eme - sajátos - felépítése. Már itt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az első résznek a professzionális felkészülést elősegítő fejezetében foglalt tudnivalókra elsősorban azoknak van szüksége, akik a beavatási út kezdetén vannak. Ilyen helyzetben vannak azonban a BA (sőt MA) szinten szakismeretet szerző hallgatók, akik számára ez a tankönyv leginkább törekszik az alapos felkészülést elősegíteni. A posztgraduális vagy speciális (tanácsadó, terapeuta) képzésben már meghaladott ez a tájékozódási szint. Az alapismeretek ismételt átgondolása azonban bármely szinten jó szolgálatot tehet a stúdium résztvevőjének.

A második részben a hazánkban is használt legfontosabb mérőeljárások leírására, a harmadik részben pedig a Magyarországon még be nem vezetett, de nemzetközileg elismert felmérő és vizsgáló rendszerek ismertetésére kerül sor.

Amikor ez a tananyag bekerül az oktatásba, már az új képzési rendszer BA szintjének hallgatóit szolgálhatja, akiknek viselkedéselemzőként a gyakorlatban is jártasnak kell lenniük a kapcsolatdiagnosztikában.

Miután anyaga a legmodernebb szakirodalomra és hazai kutatási előzményekre épül, a pszichológus (MA) hallgatók, a kapcsolatkutatással foglalkozó és a gyakorló pszichológusok, továbbá a különböző szakképzésekben (pl. családterápiás képzés) részt vevők számára egyaránt korszerű pszichometriai ismereteket nyújthat. A már képzett szakember számára is hasznos az alapfogalmak újragondolása és a friss önreflexió.

A Magyarországon már adaptált és még standardizálás előtt álló mérőeszközök ismertetése a nemzetközi paletta legjelentősebb elemeinek bemutatásával jövőképet ad az interperszonális kapcsolatok témakörében már használható, valamint középtávon bevezethető felmérő és vizsgáló eljárásokról.

A tananyag bármely olyan képzésben is használható, amely közvetve, vagy közvetlenül foglalkozik a társas interakciók témakörével. Áttekintése egyaránt tájékozódásra ad módot érdeklődők és szakemberek számára, valamint feldolgozható nappali, esti és levelező oktatás keretében is. A közreadott mérőeszközök jól alkalmazhatók a családokkal végzett prevenciós munkában is. Megismerésük közvetett módon hozzájárul az egyén "elsődleges környezete", a család megóvásához, a lelki egészség megőrzését segítő innovációként.

A függelékben fellelhető szakirodalmi gyűjtemény a magyar nyelven elérhető legfontosabb írásokat tartalmazza, ajánlásképpen mindazoknak, akik az elméletek, a kutatás, vagy az intervenciós terület ismereteinek kibővítésére, elmélyítésére törekednek. Önálló egységben ismertetjük a közös Rorschach vizsgálat területén született hazai munkákat is.

Szeretnénk, ha a módszerek közzéadása nyomán fellendülnének a hazai alkalmazások a kutatásban és gyakorlatban egyaránt, mind a diádikus kapcsolatmezőben, mind a család, vagy a munkahelyi kapcsolatviszonylatok vizsgálatában, továbbá a tanácsadási és családterápiás munka világában.

Ebben a tankönyvben a Károli Gáspár Református Egyetemen folyó kutatási műhelymunkára és ennek az elmúlt hat év során kialakult gyakorlatára láthatunk rá. A közös szellemiséget együttesen megírt tanulmányok is tükrözik. Tizenkilenc szerző (ill. társszerző) mutathatta be azokat a - gyakorlatban is jól használható - eredményeket, amelyek a professzionális pszichológusi tevékenységet szolgálják. Köszönet a szerzőknek, a digitalizáló szerkesztőnek, Kis Gábornak, nem kevésbé azoknak az odaadással együttműködő munkatársaknak, így Gál Évának, Deáki Mártának és Vasvári Nórának is, akik elősegítették a szakanyagok végleges formába öntését.

Hálásak vagyunk Bugán Antalnak, aki gyors és hatékony lektori munkájával elősegítette tankönyvünk tökéletesítését.

Végezetül köszönetünket fejezzük ki a HEFOP Bölcsész Tananyagfejlesztési Konzorciumnak e tankönyv létrejöttét elősegítő támogatásáért. Köszönjük továbbá az Országos Tudományos Kutatási Alapnak, hogy a K62667 számú pályázat keretében lehetővé tette kutatási eredményeinknek e tankönyv fejezeteiben való közzétételét.