A CS-S-T felvétele I.

A tesztet felvehetjük egy családtaggal, több családtaggal vagy csoportos tesztként, de kombinálhatjuk is a két eljárást. Ez esetben a CS-S-T-t először egyesével vesszük fel, majd egy csoportos ülés alkalmával a család egészével. Előbb az egyéni, majd a csoportos felvétel folyamatát tekintjük át, nézzük előbb azonban a mindkét változathoz fontos tudnivalókat.

A CS-S-T felvétele öt lépésben történik. Elsőként az anamnesztikus adatok felvételére kerül sor, majd a teszt instrukcióinak megfelelően felvesszük az egyéni és/vagy csoportos tesztet, közben megfigyeljük a vizsgálati személyek viselkedését és feljegyezzük a családi reprezentációkat, melyek mindegyikéhez feltesszük a megfelelő utólagos kérdéseket is.
A teszt felvételének folyamatát időrendben leírjuk, mindig az egyéni teszttel kezdve, majd az egyes részeknél ezt követően jelezzük, milyen eltérések vannak csoportteszt esetében.

A teszt felvételéhez és kiértékeléséhez jegyzőkönyv áll rendelkezésre. Ha a CS-S-T-t több személlyel egyenként vesszük föl, vagy csoporttesztként, ahhoz a megfelelő kiegészítő jegyzőkönyvek használhatók.

A jegyzőkönyv nyomtatvány négy részből, hat oldalból áll. A fedőlapon találjuk az anamnézis lapot, a második oldal a kiértékelő lap a kapcsolati szerkezetekhez, a harmadik a családreprezentációs jegyzőkönyv, majd a következő három tartalmazza a jegyzőkönyveket az egyes kirakásokhoz (reprezentációkhoz) kapcsolódó utólagos kérdések feljegyzéséhez.
Az említett kiegészítő ívek arra alkalmasak, hogy ugyanazon eset (család) kapcsán felvett további kirakásokat rögzíthessünk, ezért ezek már csak négy oldalasak: a családreprezentációs jegyzőkönyvek vannak az első oldalon, az utólagos kérdésekhez szolgáló jegyzőkönyvek pedig a többi három oldalon.
Most bemutatjuk az üres jegyzőkönyvet, később pedig majd egy konkrét példa segítségével szemléltetjük is a kitöltését.

Ábra: A jegyzőkönyv első oldala

A jegyzőkönyv első oldalán a klinikai és anamnesztikus adatok szerepelnek. Arra szolgál, hogy dokumentálja a vizsgált családi és pszichoszociális körülményeit. Ezek az adatok különösen "komplex" családi konstellációk esetében könnyítik meg a tesztfelvétel megtervezését (annak eldöntését, hogy kiket vegyünk majd számításba a kiértékeléskor).
Mielőtt tehát a CS-S-T-t felvesszük, töltsük ki a jegyzőkönyv fedőlapját.

A legtöbb elem kitöltése értelemszerű. A páciens a bejelentkezés fókuszában álló kliens. A jobb felső sarokban található kis táblázatban azokat a rubrikákat kell megjelölni, amelyek a tesztelésre érvényesek: ha egyéni tesztet végzünk, akkor a felső sorban a vizsgálati személy családi státuszának megfelelő oszlopban ikszelünk, ha csoportos tesztet veszünk fel, akkor a második sorban valamennyi személy jele alá ikszet teszünk, akik a csoportos tesztnél jelen vannak. A P az apa, az M az anya jele, míg a GY(1), GY(2), GY(3) a gyerekeket jelöli születési sorrendjüknek megfelelő számmal. Ha további gyerekek vagy családtagok is részt vesznek a csoportos tesztben, őket a jobb oldali jelzetlen rubrikákba tudjuk beírni (például nagyszülők vagy egyéb rokonok). A jobb felső sarokban található táblázat első sora tehát az egyénileg teszteltek megjelölésére szolgál, a második sorban pedig a csoportos tesztelésben résztvevőket kell felsorolni. Ha például egy családi tesztben az apa, az anya és egyetlen gyermekük vesz részt, akkor az alsó sor P, M és Gy(1) mezőit kell bejelölni.

Értelemszerűen töltendő ki a bejelentkezés oka, továbbá az eddigi klinikai konzultációk száma, illetve formája.

Az "Anamnesztikus adatok a páciens életközösségéről (CST (ÉK))" című táblázatba kerülnek a családtagok születési adatai, iskolai végzettsége és hivatása, betegségeik és egyéb adataik. Az egyéb adatok jelölhetnek különös családi konstellációt (például gyermekét egyedül nevelő mostohaszülőt), valamint különös eseményeket vagy más fontos információkat a családon kívüli rendszerekből (például munkakör).

A következő táblázatba - "Anamnesztikus adatok a páciens életközösségén kívüli családtagokról (CST (NÉK))" - azok a családtagok kerülnek, akik nem élnek egy közösségben a vizsgálati személlyel. A kitöltés módja ugyanaz. Itt azokat a családtagokat sorolhatjuk föl, akik például gyermekként már külön költöztek, elhagyták a szülői házat, vagy szülőként már különváltan élnek. Életviszonyaikat az "egyéb adatok" oszlopban taglaljuk.

A következő, "Más intézményben kezelt pszichikus problémák" című táblázat akkor töltendő ki, ha a család vagy az életközösség valamelyik tagja már állt kezelés alatt vagy jelenleg is folyik a kezelése. A kezelés időpontja, az intézmény és az egyéb körülmények értelemszerűen töltendők ki.

A jegyzőkönyv harmadik oldala a tesztelés során kirakott családi konstellációk (reprezentációk) rögzítésére szolgál.

Ábra: A jegyzőkönyv harmadik oldala

Erre az oldalra is vezessük fel a vizsgálati személy nevét és a teszt felvételének időpontját. A jegyzőkönyvezés itt három részből áll. A teszt során mutatott viselkedés rövid leírásából, melyet a VM/SPRINT rovatban jegyezhetünk fel (viselkedés megfigyelés illetve Systematic Performance-Role Interaction - az egyéni tesztben mutatott viselkedés illetve a csoportos teszt során megjelenő interakciós mintázatok). A kirakások lejegyzéséből, azaz a figurák koordinátáinak, tekintet irányainak, színeinek és magasságának rögzítéséből a tipikus, ideális és konfliktusos családreprezentációk esetén. Valamint az utólagos kérdésekre adott válaszok jegyzőkönyvezéséből, a kirakások kategóriáit, fajtái gyakoriságát illetően (utólagos kérdezés).
A megjegyzések rovatban van hely az egyéb, a teszt felvétele során fontosnak tűnő momentumok lejegyzésére. A stabilitás és különbség rovatokat az utólagos kérdésekre adott első néhány válasz alapján tölthetjük ki.
A családi konstelláció ábrázolásához - amennyiben több, mint öt családtag egyidejű életközösségéről van szó - a jobb felső sarokban található üres rubrikákat is használjuk: a további családtagoknak megfelelő a neveket adunk, és a fennmaradó három táblázati oszlopban helyezzük el őket. Ha a kirakásban olyan személy is ábrázolásra kerül, aki nem él a családban, őt is itt helyezzük el, és a megjegyzésben feltüntetjük a vele kapcsolatos tudnivalókat.

A jegyzőkönyv negyedik, ötödik és hatodik oldala a tesztelés során kirakott családi konstellációkkal kapcsolatos utólagos kérdések rögzítésére szolgál.

Ábra: A jegyzőkönyv negyedik, ötödik és hatodik oldala

A negyedik oldal a tipikus, az ötödik az ideális, a hatodik a konfliktusreprezentációra vonatkozó utólagos kérdéseket tartalmazza, illetve a rájuk adott válaszok feljegyzésére ad lehetőséget. Mindhárom oldalon a megjegyzések rovatban van hely az egyéb, a reprezentáció kirakása során fontosnak látott momentumok rögzítésére.
A kiegészítő ívek tartalma - és így kitöltése is - megegyezik a jegyzőkönyv harmadik-hatodik oldalával.

A jegyzőkönyv második oldalát a kapcsolati reprezentációk kiértékeléséhez használjuk, ezért azt részletesen a teszt értékelésénél mutatjuk be.