A hasonló javaslat megítélésénél nem a fizikai hasonlóság számít, hiszen a denevér és a szarvasbogár hasonlósága például ebben az értelemben lehetséges, de vitatható is. Állatválaszoknál jól járunk, ha a hasonlóságot rendszertani kategóriák szerint látjuk, tehát a lepke és a denevér nem számít hasonló javaslatnak, és hasonlóképpen a denevér és a szarvasbogár sem. Ez a séma általában követhető. Tárgy esetében a funkcióbeli hasonlóságot érdemes figyelembe venni, mert ismét sok szubjektív elem adódhat a hasonló vs. eltérő kinézet megítélésével kapcsolatban.
Ha egy mondatban több javaslat is előfordul, akkor is csak egyszer jelölünk. Ellenkező esetben belezavarodunk! Külön nyilvántartjuk azon független javaslatokat, amelyek a tábla indításánál elsőként születtek (összesítő lapon: első független javaslat )
Ritka esetben előfordulhat az is, hogy egyik partner "kiveszi a másik szájából a szót", melyet ha a partner kimondott volna, akkor azt független javaslatként kódoltuk volna. Ilyenkor nem tudjuk megállapítani, kinek jár valójában a jegy, hiszen a bekövetkezett állapot nem mérvadó, és egy elképzelt állapotot sem tudunk lekódolni. Megoldás az, ha nem tesszük ki a jegyet. Hasonlóképpen járunk el akkor is, ha az első válasznál a pár tagjai ugyanazt a tartalmat, ugyanabban az időpontban mondják ki. Ilyenkor nincs első független javaslatunk.
- Instrukció (INST) : Az egyén irányító szerepet vállal, pl. megmondja, hogy a táblát hogyan kell nézni, hogy csak egy válaszra van szükség, hogy a pirosakkal is kell valamit kezdeni, hogy legyen konkrétabb a válasz. A kódolásnál általában irányadó a "kell" szó, vagy a felszólítás pl. "fordítsuk meg!" Bár felszólítás megfelelőjeként is kezelhető, a konkrét feladat "végrehajtatására" vonatkozik, ez a lényege. Nem instrukció a "figyeld meg" és a "nézd", mivel ezek olyan köznapi kifejezések, amelyek nem csak domináns embereknél fordulnak elő.
- Ragaszkodás (RAG): Annak a jele, hogy a személy saját javaslatát szeretné érvényesíteni, és ennek érdekében vissza is tér hozzá. Fontos, hogy közben már legyen alternatív ötlet (Nem közbeiktatódott közlés! Alternatív tartalom!) Szigorúan jelöljük. A jele sokszor a " mindenképpen " szó kimondása, vagy "az én csak X-et tudok látni" mondatrész. Ragaszkodásnak számít a következő: A személy - "Nekem két elefánt." B személy: - "Nekem inkább törpéknek tűnik, itt a sapkájuk, itt a lábuk, táncolnak." A személy: "Ez nem lehet más, mint elefánt." Nem ragaszkodás az alábbi: A személy: -"Nekem két elefánt" B személy:"Ühüm, végül is." A személy: "Szóval, nekem akkor elefánt lenne, rendben lesz Neked is?" Utóbbi dominanciára utaló közlés, de mégsem ragaszkodás. Ragaszkodást tartalmanként többször is kitehetünk, mivel annak intenzitása utalhat a párnál uralkodó negatív, polarizált légkörre. Ajánlanám a maximum 3-szori megadást. Ragaszkodni csak a saját (végső esetben, a közös) javaslathoz lehet. Tudnunk kell, hogy a ragaszkodás összességében (főleg sine morbóknál) ritka jegy, és konfliktusos kapcsolatokban várhatóan jóval gyakoribb, mint jól működő pároknál. Mellékletben példákat olvashatunk.
- Záróválasz kimondása (ZV): Annak összgyakorisága, hogy az egyén hányszor zárta le az alkufolyamatot, akár saját tartalommal, akár a másik fél ötletével. Még amellett is, hogy a záróválasz kimondójának a valóban döntést hozó (nem a belenyugvó, megismétlő, "kíbicelő", "bólogató") felet tekintjük, a kategória alkalmazhatósága felől bizonytalan vagyok, mert elég sok szubjektív elemet tartalmaz. Vargha András javaslatára, próbaként került a jelölési rendszerbe.
- Elfogadtatott tartalmak száma (? T-ELF) - A döntésben megjelenített "saját" asszociációk, tartalmak száma. Egy tartalmat csak akkor veszünk elfogadottnak, ha a döntés a 4-7 kategóriák egyikébe tartozik - tehát egyáltalán nem, vagy csak részben módosul. Közös válasz esetén ilyen fajta dominancia nincs. E mutató gyakoriságát tanácsos a kódolás és összesítés végén, külön megszámolni.
- Független döntés (FD) A független döntés, amellett, hogy a párműködést minősíti, arra is utal, hogy ki törekszik a felek közül kizárólagos dominanciára.
5. Aktivitásmutatók
- Verbális egységek száma (?VERB) - A verbális egységek összesített száma.
- Dominancia és affiliáció (?DOM+AFF)
- Ötletek száma (FJ+TOV) - Megmutatja, hogy hányszor szólalt meg úgy a személy, hogy ötlete is volt egyúttal.
6. Zavarjegyek
Ebben a kategóriában összesítettük azokat a lehetséges KRV jegyeket, amelyek a szakirodalom felhasználásával születtek, és olyan jelenségeket mérnek, amelyek más tanulmányok szerint kapcsolatban állnak a pszichiátriai sérülékenységgel. A jegyeket személyenként adjuk, de az egész párt jellemezhetik. Egyértelmű esetekre vonatkoztatjuk őket.
3.6.1. Kódjegyek:
- Elárasztás (flooding, FLOOD) Egy-egy fél részéről hosszú, követhetetlen, "lehengerlő" közlési szekvenciák, melyek nem ritkán indulatokat is közvetítenek, vagy szorongást hordoznak, s így "rátelepednek" a vizsgálati személyekre. Ha absztrakt tartalom fordul bennük elő, akkor jelentős mértékben zavarják a konstruktív együttműködést.
- Annullálás és önkorrekció (ANNULL) A hagyományos Rorschachban is problémajegy, a szakirodalomban pedig a kommunikációs zavar egyik formája. Az egyén bizonytalanságát, gátoltságát fejezheti ki. Magától értetődő helyzetekben ide számít az is, ha a személy saját magát korrigálja, helyesbíti.
- Önkizárás (öndiszkvalifikáció, SELF-DISQ) Az érthetetlen és értelmezhetetlen, a partnert megzavaró beszéd Watzlawik és munkacsoportja szerint szintén a saját közlés "megsemmisítése", s így súlyos zavarjegy. Nagyon ritkán fordul elő.
- Kétértelműség (ambiguity, AMBIG) Az egyik fél közlését a másik tévesen érti, vagy átértelmezi. Ez történhet akár annak érthetetlensége miatt, vagy motivációs okból. (Pl. "becsapódik a vízbe" /"becsapódik" válófélben levőknél) Ha a félreértés tisztázódik, feloldódik, akkor nem jelölünk, mivel a problémát a felek konstruktív módon kezelik. Ha viszont elsiklanak felette, vagy vitát, feszültséget generál, akkor kódolunk. Példa lehet amikor egy kétjelentésű szónak szándékosan más jelentését használja a partner, mint amely a korábbiakban elhangzott (pl. szexuális hívóingernél, "farok").
- Elakadás (STOP) Hagyományosan a "zavarjegy" megfelelője. Csak olyan helyzetben használjuk, ahol hosszabb ideig tétovázás ( "Mi lehet ez?" "Juj" "Ez nagyon nehéz!" ) vagy hallgatás folyik. Ez utal rá, hogy a pár ebben a helyzetben (nyilván a felszólító jellegtől nem függetlenül) elakad, megreked, és tagjai nem képesek egymáson segíteni. (Bagdy Emőke szavaival: közös beszorultság, "blokk") Nevetésre csak kivételesen adhatjuk, a hagyományos gyakorlattal ellentétben. Az elakadás csak a pár szintjén adható, egyéni szinten nem . Ez különbözteti meg a bizonytalanságtól.
- Bizonytalanság (BIZ): Tanácstalanság, tehetetlenség kifejezése az egyén részéről, általában azzal együtt, hogy segítségre vár, vagy erre szorulna rá a döntési folyamatban. Lehet intenzívebb (régi kategóriarendszerben: zavar) vagy kevésbé intenzív (tétovázás, régi rendszerben: bizonytalanság). Kétséges esetekben inkább nem jelöljük, a "nem tudom" csak akkor számít bizonytalanságnak, ha tényleg biztosak vagyunk a tehetetlenséggel kapcsolatban. Semmiképpen sem bizonytalanság, ha az egyén a másik válaszával kapcsolatban bizonytalankodik, mert ez inkább elutasítást közvetít, nem pedig tétovázást. (pl. "Nem tudom, hogy néz ki az ördög") A bizonytalanság csak egyéni szinten adható, párszinten nem . Ez különbözteti meg az elakadástól.
- Perszeveráció (PERS) : Adott tartalom többszöri előfordulása ugyanannál a személynél, több táblán, a tábla hívóingereitől függetlenül. A háromszori előfordulásnál kezdjük jelölni. Ritka, de minden esetben klinikai jelentősége van. Csak egyéni szinten adjuk meg annak ellenére, hogy tudatában vagyunk annak, hogy hat a párdinamikára. A perszeveráció jegy tartalmanként egyszer tehető ki, ami nagyon kevésnek tűnhet, mégis rendkívül markáns jegy.
TECHNIKAI RÉSZLETEK EGYES INTERAKCIÓJELÖLŐKKEL KAPCSOLATBAN - ÖSSZEFOGLALÁS |
Jegy |
Technikai tudnivalók |
Jelentés |
FÜGGETLEN JAVASLAT (FJ) |
Kérdésre, felszólításra adott reakció esetén nem adható meg. Hasonló javaslatként nem tehető ki. |
Aktivitást és állásfoglalást kifejező jegy. |
RAGASZKODÁS (RAG) |
Tartalmanként maximum 3-szor tehető ki.
Közbeiktatott tartalom, egyértelmű verbális jelzés szükséges.
Csak a saját javaslathoz lehet ragaszkodni. |
Dominanciajegy, rigiditást is kifejezhet. Elutasítással kombinálódva döntésképtelenség veszélye. |
TOVÁBBSZÖVÉS |
Konstruktív továbbgondolás.
Részletek kimondására nem adható meg.
Színvonalromlásnál nem tehető ki.
Gúnynál, korrigálásnál nem tehető ki.
Csak a közös vagy a másik fél válasza szőhető tovább.
Tartalmanként max 3. |
A produktív, nézőpontátvételre alapuló együttgondolkodás, kooperáció jegye. |
INTEGRÁLÁS |
Két vagy több tartalom kombinálása, akár destruktív elemek ötvözésével is. Kombinációs pont. |
A közös döntés érdekében befektetett kreatív munkát és energiát jelenti, a destruktív elemek "beépítésére", "kiiktatására" is utalhat. |
VÉLEMÉNY- ÉS MAGYARÁZATKÉRÉS |
Kétes esetekben nem tesszük ki, nem adható meg kérdés formájában "bújtatott" gúnyra, kötözködésre. |
Egyértelmű nézőpontátvételi szándékot mutat. |
ELUTASÍTÁS |
Egyértelmű és nyílt elzárkózás. Csak tartalomra adható meg, korrigálásra, "megkerülésre", kötözködésre nem. |
Egyértelmű konfrontálódás. |
3.7. Tartalmakra és szimbólumokra vonatkozó kódjegyek
A hagyományos Mérei-rendszer nyomán, munkánkban rendkívül informatívnak találtuk a tartalom- és szimbólumelemzést, de természetesen a KRV-be csak ennek fontosabb elemeit javasoljuk elemzési szempontként belefoglalni.
Jól mutatja a tartalmak elemzésének jelentőségét az az eset, amikor a látszólag egyezségre jutó főnök és beosztott a felszínen konstruktívan működnek együtt, a beosztott ugyanakkor "ráküld főnökére egy szörnyet", és a válasz: "Ha ez szörny lenne, akkor én nem ijednék meg tőle".
A kategóriákat személyenként jelöljük, de a pár légkörét is minősítik. A kódjeleket j avasolt tartalmakra, nem pedig döntésekre vonatkoztatjuk. Egy-egy tartalmat csak annak adott személynél való első előfordulása esetén jelölünk. A végső döntéssel kapcsolatban e kategóriák gyakoriságát a színvonalromlás- és -javulás szempontjából vesszük tekintetbe.
3.7.1. Kódjegyek:
- Destruktivitás- Agresszió (D-AGR)- Ide tartozik minden aktív agresszióra utaló válasz, sőt a veszekedés tartalom, a fegyverek, bombázók, más károkozásra alkalmas eszközök és a gonosz lények (pl. ördög, boszorkány) is. Lényeg tehát az aktivitás vagy annak közvetlen lehetősége. Gyakori előfordulásuk miatt nem számítanak agresszív tartalmaknak a ragadozó állatok, kivéve, ha aktív agresszív cselekvés is tartozik hozzájuk. (Pl. "Tigrisek" vs. "Tigrisek zsákmányt üldöznek" ), valamint a szörnyek. Igen gyakori, idetartozó válasz Darth Vader , illetve a "horrorisztikus kép" válasz . Akkor is D-AGR-t jelölhetünk, ha valamilyen pozitív, vagy kreatív tartalom torzulásáról van szó. Az összesítés megmutathatja, hogy a felszíni együttműködés mögött a pár életében van-e erős feszültség, és mérlegelendő, hogy a negatív tartalmak vajon eljutnak-e a végkifejletig, vagy kiiktatódnak. Az agresszió jegyet egy jegyzőkönyvben annyiszor tesszük ki, ahányszor az előfordul, de tartalmanként legfeljebb egyszer.
- Destruktivitás - Romlás, pusztulás, élettelenítés (D-ÉLETT): Többnyire befejezett agresszióra, tönkretevésre utaló tartalmak, amelyek valamiféle elpusztult, dimenziótlan élőlényt vagy élőlény-testrészt mutatnak be, valamit, aminek "megszűnt a folytonossága" (pl. "felakasztott madár" , "eltört gerinc" "beteg tüdő" "koponya" 1 stb.) Veszteségélményt, és ezzel járó szorongást implikálnak. Öngyilkosok jegyzőkönyveiben, válófélben levőknél gyakori kategóriák. Élettelenítéshez kerülhetnek a katasztrófákra utaló válaszok is (pl. világvége), illetve a sír, halál tartalmak. Gyakori, vulger jellege miatt nem adunk élettelenítést "a kiterített állatbőr a kandalló előtt" típusú megnyilvánulásokra, hiszen a családi élet asszociációit hívhatják elő. Nem mindig számít élettelenítésnek a hiány, főként akkor nem, ha nem társul agresszív vagy pusztulás képzettel (pl. nem sorolható ide az "arc, hiányzik az alsó része" válasz).
- Bizarr (BIZARR) : A maguk sajátos módján kreatív, de megdöbbentő, sokkoló tartalmak, melyek többnyire alacsony színvonalúak. Pl. "agytörzsön felmászó két állat", "véres játék", "egy ember négykézláb a tükörjégen, levágott lábbal, keres valamit." Sokszor járnak együtt az agresszió kategóriával.
- Szexuális tartalmak (SZEX) - Olyan asszociációk, amelyekben nemiségre, nemi szervekre, vagy másodlagos nemi jellegre való utalás van (nemi szerv, melltartó, utcalány stb.) A párkapcsolatban lebegő szexuális "energiát" jelzik, amely feszültségekkel vagy harmóniával is társulhat. Akkor is jelöljük, ha tipikus válaszról van szó, mivel nem a véletlen műve, hogy egy-egy táblára szexuális jellegű vulger válasz születik, vagy egészen más eredmény születik.
- Gondolkodási zavarra utaló absztrakt és egyéb tartalmak (GONDZAV)- Ide tartozik a konkrét és absztrakt gondolkodási szint patológiás keveredésére utaló bármely jegy (ld. a példában: "átölel egy gondolatot"), továbbá az Absztrakt B, a Konkretizálás és esetlegesen a torzítások által születő neologizmák. Ha ezek közül akár csak néhány is előfordul, szkizofrén veszélyeztetettségről van szó. Szigorúan jelölünk. Nagyon ritka jegyekről van szó. A kategória elsősorban arra való, hogy a gondolkodási zavar tüneteit mérje az olyan esetekben, ahol ezek az egész család légkörére kihathatnak. Mellékletben egy ilyen példát olvashatunk egy szkizofrén páciens jegyzőkönyvéből.
- Együttes élmény (ÉLM)- Bagdy Emőke javaslatára a Mérei-féle együttes élményről kapta a nevét ez a kategória. Ide tartoznak a közös pozitív élményeket felidéző asszociációk, amelyek gazdagítják a pár légkörét, és oldják a feszültséget. Ezek lehetnek akár ténylegesen megtörtént események, vagy akár közös irodalmi élmények is. Az alábbiakban néhány példa: "A kis kulcstartód, amelyet az Eiffel-toronynál vettél", " A csillagszemű juhász a kaszatömlöcben" (közös meseasszociáció). Az élmény közös jellegét annak alapján határozhatjuk meg, hogy a partner veszi-e, érti-e az utalást. (Ha egyébként érti, általában el is szokta fogadni). Nem számít együttes élményre utalásnak, ha csak egyik fél személyes asszociációjáról van szó. (Pl. "Apukámnak volt ilyenje, de Te nem láttad" ).
- Pozitív érzelmek (POZ): Olyan asszociációk (érzelmek, cselekvések) amelyek a KRV-ben megjelenő alakok (emberek, állatok) egymással kapcsolatos pozitív viszonyára, jó hangulatára utalhatnak. Pl. puszit dob, összekacsint, szereti egymást. Nem tartozik ide véleményem szerint a tánc, amely részben szexuális töltésű tevékenység, valamint a magányos cselekvések megjelenítése ("mosolygó arc", "mulatságos hippi") Viszont ide sorolható a pozitív érzelmek szimbolikus kifejeződése is, pl. "galambpár". A jövőben e kategória nagy eséllyel összeolvad majd a homonómia kategóriával (ld. később.)
- Hatalom gyakorlására utaló tartalmak (DOM) - Olyan tartalmak, amelyek szimbolikus szinten egyértelműen valamely domináns hatalmi funkciót betöltő személyt, vagy hozzá tartozó tárgyi "kellékeket" mutatnak meg. Pl. karmester, jogar, kalauz, uralkodó, királynő, Napóleon. Nem számítanak ide a félelmetes, szorongást keltő szörnyek vagy állatok, mert ezek már nemcsak a dominanciát hordozzák, hanem szorongást hívnak elő, illetve még vulgerek is..
- Játékosság (JÁTÉK) : Bármilyen konstruktív tartalomra megadható, amely a KRV interpretációban megjelenő alakok játékos aktivitására utal (pl. körhinta, libikóka, játékfigura, játszanak .) De: Nem adható meg viszont olyan esetekben, amikor agresszióval, csonkítással, vagy más destruktív jeggyel együtt fordul elő (pl. koponyával játszik).
- Családi élet (CSALÁD): Valamennyi konstruktív tartalomra megadható, amely a KRV-ben megjelenített alakok részéről a családi életben, a ház körül vagy a háztartásban végzett tevékenységekre utal. Ide tartozik a III. táblán rendkívül gyakran megjelenő mosogatás, főzés, mosás, terítés, gyereksétáltatás, sőt a közös tehercipelés stb is.
- Szimmetria - Olyan jelcsoport, amely bármelyik félnél a szimmetrikus ábrázolás értelmezésének problémájára utal. Ide tartozhat akár csak egy kis töprengés is az egyik fél részéről: "Mind szimmetrikus, miért?" "Ha nem lenne szimmetrikus, akkor azt mondanám hogy.". A szimmetria kultúrtörténeti és analitikus értelmezéséből kiindulva intrapszichés, illetve interperszonális konfliktust egyaránt jelezhet.
- Szimbiotikus tartalmak - bármiféle szimbiotikus együttélésre utaló, projiciált asszociációk. Egyszeri előfordulásuk is igen sokatmondó lehet, vannak viszont klinikai csoportok, melyeknél viszonylag gyakran megfigyelhetők (pl. anorexiások). Leggyakoribb példa a sziámi ikrek válasz, illetve az összetapadtságra , összeragadtságra való asszociálás, annak említése, hogy " egy a szívük, egy a lelkük" stb.
- Gyász, bánat, szomorúság - Projiciált veszteségélményt mutató, szimbolikus, vagy direkt módon kifejezett kategóriák. Sokszor, amennyiben a légkörből erre következtethetünk, a fekete szín is hasonló tartalmat hordoz. Példák: "Halálmadár", "szomorú ember" . Sokszor az élettelenítés kategóriával együtt fordul elő.
- Tintapaca, paca - Hárító, rejtőzködő válasz. Halmozott előfordulásának változatos jelentése lehet, e téren további vizsgálódásra van szükség.
Technikai kiegészítések:
• Ha esetlegesen ezek a jegyek visszatérnek, részleteződnek, akkor is csak személyenkénti első előfordulásukat jelöljük.
• Bizonyos esetekben nem dönthető el, hogy egy adott válasz agresszív, vagy élettelenítő-e (pl. áldozati oltár=agresszió "kelléke", de halál színtere is.) Ilyenkor nem teszünk ki kódjelet.
Lábjegyzet:
A koponya az esetek nagy részében valóban negatív asszociációs körből származó tartalom. Ezzel együtt, ha a teljes kontextus (pl. tábla értelmezése) anatómiai jellegű - koponyacsontok, szövetek, agyrészek, erek stb. akkor nem adjuk meg az élettelenítés jegyet. Hangsúlyozni kell, hogy ez nagyon ritka eset. |