A CS-S-T felvétele II.

A CS-S-T felvétele előtt a tesztelő egyéni és csoportos helyzetben is néhány bevezető magyarázatot ad, melyeknek az a célja, hogy közös nyelvet "beszéljenek" a CS-S-T során.

"Most elmondok egy eljárást, amely a családi kapcsolatok ábrázolására alkalmas. Ezzel a táblával, ezekkel a figurákkal és ezekkel a hengerekkel (tesztelő bemutatja a tesztanyagot) megállapítható, milyen közel állnak Önhöz (illetve egymáshoz) a családtagok, milyen befolyással és mekkora hatalommal rendelkezik a család egy-egy tagja. Általában az a jellemző, hogy a családtagok különféleképpen értékelik kapcsolataikat."

Természetesen az instrukció megváltoztatható, ha a teszt megértéséhez szükség van rá (például kisgyermekek esetében). Ha a tesztelő úgy látja, hogy a v.sz. bizonytalan, akkor érdemes újra kihangsúlyoznia, hogy a kirakás a családtagok szubjektív ítéletén alapul, és éppen ezért nem létezik helyes vagy téves, jó vagy rossz megoldás. Ugyancsak utalhat arra, hogy a CS-S-T esetében "pillanatfelvételek" készülnek az állandóan változó "valóságról".
Ezután a tesztelő bemutatja a tesztanyag használatát. Először a kohézió ábrázolását mutatja be a következő módon:

"Itt férfi és női figurák láthatók, arcuk sematikus. Ezek a bábuk családtagokat szimbolizálnak. Az, hogy milyen távol vagy közel helyezzük el őket a táblán, jelzi, hogy mennyire állnak közel egymáshoz családtagként. A tábla valamennyi mezője használható." (Két figurát egymással szomszédos mezőre állít - minimális távolság.)

"Ez azt fejezi ki, hogy két családtag nagyon szoros kapcsolatban áll." (További távolság fokozatokat mutat be. Két átlósan határos mezőbe helyezi a figurákat - második legkisebb távolság -, majd a tábla két legtávolabbi sarkába -maximális távolság.)

"Minél nagyobb a távolság a bábuk között, annál kevésbé szoros a kapcsolat családtagok között. Ha a két bábu a tábla két ellenkező sarkában áll, akkor arra utalunk, hogy a kapcsolatuk semmiképpen sem nevezhető szorosnak."

Miután a tesztelő megbizonyosodott arról, a v.sz.-ek értik, hogy valamennyi mezőt felhasználhatják, hogy a mezők koordinátái nem játszanak szerepet, csak a figurák relatív pozíciója, a figurák elfordításával rámutat arra, hogy különféle irányokba nézhetnek, de nem tér ki arra, hogy mi a jelentősége a tekintet irányának.

"A bábuk pillantása irányulhat közvetlenül vagy közvetetten egymásra, de az is lehet, hogy nem egymásra néznek."

Következő lépésként a táblán már elhelyezett két figura felhasználásával elmagyarázza a hierarchia megjelenítését.

"Három különféle méretű hengerünk is van, amelyek a figurák talapzatául szolgálhatnak. Segítségükkel megmutathatjuk az egyes családtagok hatalmát, illetve családon belüli befolyását. Minél magasabbra emelünk egy figurát, annál hatalmasabbnak és befolyásosabbnak ítéljük meg az adott családtagot. A talapzatot tetszőleges számú és méretű hengerből állíthatjuk össze." (Az egyik figurát megemeli a legkisebb hengerrel - legkisebb magasságkülönbség.)

"Ez azt fejezi ki, hogy az adott családtagoknak kevés illetve semmilyen hatalma, befolyása nincsen (közben a megfelelő a figurákra mutat) és ily módon közöttük kicsiny hierarchikus különbség áll fenn." (További fokozatokat mutat be oly módon, hogy különféle hengereket helyez a figurák alá.)

"Minél nagyobb az egyes figurák közötti magasság különbség, annál hierarchikusabb a kapcsolatuk besorolása." (Mindkét figurát azonos magasságú hengerre helyezi. )

"Ha a két figura azonos magasságú hengeren áll, ez azt jelenti, hogy hatalmuk illetve befolyásuk a családon belül kiegyensúlyozottnak ítélhető."

Ezek után a tesztelő megbizonyosodik arról, a v.sz.-ek megértették, hogy tetszőleges számú különböző méretű hengerrel emelhetik meg a figurákat, és hogy a családon belüli hierarchikus különbségeket a figurák különböző magassága (magasságkülönbsége) fejezi ki.
A tesztelő ezután megválaszolhatja a teszt elvével kapcsolatban felmerülő további kérdéseket.

A reprezentációk kirakása mind egyéni, mint csoportos helyzetben ugyanabban a sorrendben történik: előbb a tipikus, majd az ideális, végül a konfliktushelyzet kirakását kérjük, és minden reprezentációról kérdéseket is felteszünk. Az egyesével felvett tesztek esetében a tesztelő és a v.sz. négyszemközt vannak. Azok, akikre már sor került, vagy akikkel majd még felvesszük a tesztet, külön-külön helyiségekben várakoznak.
A tipikus helyzet kirakásához a bevezető elmondása után a következő instrukciót adja:

"Azt szeretném, hogy a családi kapcsolatokat úgy jelenítse meg, ahogy azok önöknél tipikus módon előfordulnak. Először a figurákat rakja ki, hogy megmutassa, ki kihez áll közel a családban."

Hogyha már valamennyi figura felkerült a táblára, a tesztelő a következőt kéri:

"Azt szeretném, most használja a hengereket, hogy ezekre állítva a figurákat kifejezze, hogy tipikus helyzetben melyik családtagnak mekkora hatalma és befolyása van."

A színes figurákat olyankor használjuk, amikor egy-egy kirakás végére értünk. Ilyenkor a v.sz.-ek megkapják azt a lehetőséget, hogy néhány figurát színesekre cseréljenek: "Itt található egy-egy férfi és női figura narancs, rózsaszín és zöld színben. A táblára helyezett figurákat kicserélheti ezekre a színesekre. Azt szeretném, ha a táblán található figurák közül egyet, de legfeljebb hármat cserélne ki színesre. A szín kiválasztása az ön személyes döntése. Figyeljen azonban arra, hogy a színekkel a lehető legjobban jellemezze a családtagokat. (Arra utalunk, hogy a v.sz. különböző színeket használjon.) A táblán található figurák eredeti pozícióját ne változtassa meg."

Miután megszületett a tipikus helyzet kirakása, és a v.sz. már nem akar változtatni rajta, a reprezentációt megörökítjük a jegyzőkönyvben ("Családreprezentációk" - 3. oldal). A családi konstelláció ábrázolásához a tesztlap jobb felső sarkát töltjük ki értelemszerűen.
Amennyiben több mint öt családtag életközösségéről van szó, nekik is megfelelő a neveket adunk, és a fennmaradó három táblázati oszlopban helyezzük el őket, majd viszonyaikat a megjegyzés rovatban rögzítjük. Ha a kirakásban szereplő figurák nem azonosak az életközösségben résztvevő személyekkel (valaki kimarad, vagy új szereplő jelenik meg), akkor a tipikus helyzet kirakását megismételhetjük a konfliktushelyzet megjelenítése után.

A kirakást úgy rögzítjük a tesztlapon, hogy először a figura pozícióját írjuk le a megfelelő koordinátákkal (a figurát a szerepének megfelelő, táblázatban is használt rövidítéssel jelölve). A figura tekintetének irányát nyilakkal jelöljük, a magasságát, pedig a magasság rovatban jegyezzük meg. Ha nem emelik meg a figurát, akkor nem kap plusz pontot, a legkisebb korong 1-t, a közepes 2-t a nagy, pedig 3 pontot ér. Nyilvánvaló, hogy a figurák azonos magassága hasonló családi kiegyensúlyozottságra utal. A jegyzőkönyv rögzíti a figurák színét is megfelelő rövidítések segítségével (zö, na, ró).

Miután elkészítettük a jegyzőkönyvet, feltesszük az utólagos kérdéseket, és v.sz. válaszait a jegyzőkönyv 4. oldalán, az "Utólagos kérdések a tipikus reprezentációhoz (TR)" rovatban rögzítjük. A harmadik oldalon van hely az utólagos kérdésekre adott első két-három válasz jelzésére is: kategorizálunk és feljegyezzük azokat a szubjektív értékeket is, amelyek arról szólnak, hogy a családot stabilnak vagy ingatagnak érzik, a helyzetet hétköznapinak vagy különlegesnek, stb. Ha a tesztelő és a v.sz. egyaránt befejezték a kirakás megbeszélését, akkor a tesztelő a figurákat a tábla mellé állítja és a hengereket is félreteszi.

Az ideális helyzet kirakása úgy történik, hogy megkérjük a v.sz.-t, képzelje el, milyenek lennének családjában ideális esetben a kapcsolatok.

"A családi kapcsolatokat nem mindig éljük meg ideálisnak. Szeretném megtudni, hogy Ön milyen kapcsolatokat szeretne a családjában, azaz a jellemző kapcsolatrendszert hogyan alakítaná át annak érdekében, hogy az Ön számára eszményi, ideális legyen. Azt szeretném tehát, hogy rakja ki azt a családi kapcsolatrendszert, amit ideálisnak tartana. Először a figurákat rakja ki, azután állítsa be a magasságukat."

Miután a vizsgálati személy elkészült a kirakással, ismét lehetőséget adunk a figurák színesre cserélésére.

"A táblára helyezett figurák közül legfeljebb hármat most kicserélhet színesekre. A figurák eredeti pozícióját és magasságát most se változtassa meg."

Miután elkészült az ideális helyzet kirakása, és a v.sz. már nem akar több változtatást, a jegyzőkönyvben rögzítjük azt (3. oldal), majd feltesszük az utólagos kérdéseket, a válaszokat felírjuk a jegyzőkönyv 5. oldalán, és végül ismét a tábla mellé állítjuk a figurákat, a hengereket pedig félretesszük.

A konfliktushelyzet kirakásánál arra kérjük a vizsgálati személyt, hogy válassza ki a családja legsúlyosabb konfliktusát, és ez jelenítse meg.

"Minden család életében előfordulnak konfliktusok. Azt szeretném, hogy ábrázolja családja legjelentősebb konfliktusát. Rakja ki a családi kapcsolatokat annak megfelelően, amilyenek azok ezen konfliktus idején voltak. Először a figurákat rakja ki, azután állítsa be a magasságukat."

Amikor a vizsgálati személy elkészült a kirakással, ismét lehetőséget adunk a figurák színesre cserélésére. "A táblára helyezett figurák közül legfeljebb hármat most kicserélhet színesekre. A figurák eredeti pozícióját és magasságát most se változtassa meg."
Ha elkészült a konfliktus helyzet kirakása, és a v.sz. már nem akar több változtatást, a reprezentációt, és az utólagos kérdésekre adott válaszokat is feljegyezzük a jegyzőkönyvbe.

A csoportos teszt alkalmazásánál (ha az életközösség néhány vagy valamennyi tagja együttesen végzi el a feladatokat) az instrukciók természetesen többes számban hangzanak el a már ismertetett sorrendben és logikával. Ha már történt egyéni tesztelés, akkor a bevezető rész elhagyható, ha a csoportos teszt az első alkalom, akkor természetesen szükség van rá.
A tipikus helyzet kirakásánál adhatunk olyan instrukciót is, hogy mindenki saját maga tegye fel a saját figuráját, illetve emelje azt a megfelelő magasságra. Ilyenkor - ha eltérő módon értékelik a kapcsolatokat, lehetőséget adunk a megvitatásra és azt kérjük, egyezzenek meg egy közös kirakásban. Ugyanez a helyzet az ideális és a konfliktushelyzet kirakásánál is.
Az egyéni teszthez képest itt lehetőség van arra is, hogy interakciós megfigyeléseket végezzünk mialatt a v.sz.-ek dolgoznak a közös kirakáson. A megfigyelés kritériumait természetesen a vizsgálat, illetve a terápia specifikus igényeinek megfelelően kell kiválasztanunk. Az interakciók szisztematikus elemzéséhez mindenképpen videofelvétel használatát ajánljuk, de ha lehetőség van rá, érdemes minden egyéb esetben az egyéni CS-S-T-eknél is videofelvételt készíteni, mert nagyban meggyorsítja a tesztelést, ha a vizsgálati személynek nem kell várnia arra, hogy a vizsgálatvezető elkészítse a saját jegyzeteit, a vizsgálatvezető pedig később időnyomástól mentesen, nyugodt körülmények között dolgozhat. Természetesen akik már rutin szereztek a jegyzőkönyvezésben, kihagyhatják a videofelvétel visszanézését, és élőben is rögzíthetik a szükséges adatokat, de nekik is javasolt a videofelvételek elkészítése és archiválása. Mi magunk még azzal a lehetőséggel is éltünk, hogy egy család közösen készített kirakásait hónapokkal később visszanéztük. Sokat jelentett nekik az, hogy mennyit közeledtek az akkor kirakott ideális reprezentációhoz, és hogy milyen távolinak tűnt utólag az akkori nagy konfliktus, melyet immár eredményesen megoldottak közös erővel.