A Párklíma Skála belső konzisztenciája, retesztabilitása és reliabilitása

A skálák belső konzisztenciája általában jó, többrétű vizsgálat után is stabil maradt.
A reteszt-reliabilitást egy, kettő valamint három év elteltével vizsgálták, a reliabilitások a vizsgált időtartamban átlagos, de kielégítő értéket mutattak. A részletes adatokat a PKS kézikönyve ismerteti (Schneewind, Kruse, 2002). Ehelyütt csak annyit jegyzünk meg, hogy világosan látszott a belső konzisztencia, valamint a különböző reteszt-, és reliabilitás átfogó vizsgálatok során, hogy a párklíma skálák mind időben és belső konzisztencia tekintetében stabilak, ezzel szemben változásérzékenységet is mutatnak, akkor amikor például gyermek születik, azaz a párkapcsolatban életkornak, családi életciklusnak megfelelő természetes esemény történik. A nemek közötti különbségek elhanyagolhatóak.

A globális skálák megállapítása

A globális skálák meghatározásának három alapja van: teoretikus, pszichometrikus és ökonomikus. Pszichometriai szempontból a globális skálák a kívánt értéket mutatják, melyek gyakran reliábilisabbak, mint a primer skálák tényezői. A gyakorlati alkalmazás során fontos szempont lehet a párkapcsolat ökonomikus vizsgálata, amelyre a globális faktorok által alkotott Párklíma Skála itemek tökéletesen alkalmasak. A globális skálák a kilenc primer skálából kikerült, a hosszú változat kettő egész egynegyed részét lefedő három faktor alapján jöttek létre.

Az első faktor, a kötődés globális skála, melyben az összetartás, mint szélső item a konfliktushajlam ellentéte, mely egy oldalon áll a szervezettség és a nyíltság skálával. A kötődés globális skála a legjobb indikátora a jó párkapcsolatnak.

A második faktor, a függetlenség globális skála, mely a kontroll primér skála telítettsége által határozható meg. Ehhez kapcsolható az önállóság alacsony értéke. Az önállóság itemek tehát pozitív, a kontroll skála itemei pedig negatív súllyal szerepelnek itt.

A harmadik faktor a motiváció/aktivitás globális skála, mely a szabadidő aktív eltöltését és a kulturális orientációt is magába foglalja. Amint azt a primér és globális skálák összefüggéseit szemléltető ábrán már jeleztük, a teljesíményorientáció skála leginkább a harmadik faktorhoz közelített, de a másodikban is megállta a helyét.

A rövid formátumú teszt konstrukciója

A skálák háromfaktoros felépítése alapján a teszt úgy rövidül, hogy csupán a globális skálákban pszichometriai szempontokból megfelelő értékkel szereplő itemek maradtak meg. Ez az eredeti itemszámnak nagyjából a kilencnegyedét jelenti, ami jelentősen képes csökkenteni a tesztkitöltés és az értékelés idejét is.
A belső konzisztencia, valamint a retesztabilitás és reliabilátás hasonló képet mutat, mint a primerskáláknál, a részletes adatokat ismerteti a PKS kézikönyve (Schneewind, Kruse, 2002).

A Párklíma Skála objektivitása és ökonómiája

A párklíma skálák tárgyilagos, tényszerű értékelését egyrészt a világos tesztfelépítés, másrészt az egyszerűen alkalmazható tesztkiértékelés teszi lehetővé. A profillap mindkét (hosszú és rövid) teszttípusnál egyaránt alkalmazható, a nyerspontok értékponttá számítását a normatáblázatok segítik. A Párklíma Skála rövid, illetve hosszú verziója egyaránt értékelhető időökonómiai nézőpont alapján is. A hosszú változat kitöltésére 15, a rövid teszt kitöltésére mindösszesen 5 perc áll rendelkezésre. A kiértékelések sablon segítségével történnek, a hosszabb változat profiljának elkészítése, mely mind a primér, mint a globális skálákat mutatja, nagyjából 10 percet igényel, míg a rövid (csak a három globális skálát mutató) változat értékelése hozzávetőleg 5 percig tart.

A Párklíma Skála konstrukcióvaliditása

A konstrukcióvaliditással kapcsolatos számos vizsgálat jó eredményeket hozott, a Párklíma Skála eredményei számos már megfigyelt konstrukcióval szignifikáns összefüggést mutatnak, a kontrollelvtől az attribúciókon és a copingon át a házastársi bizalomig. A vizsgálatokat részletesen ismerteti a PKS kézikönyve (Schneewind, Kruse, 2002).

A Párklíma Skála kritériumvaliditása

Fontos, hogy megtudjuk melyik az a terület, ahol a párkapcsolatban a párklíma, mint a jövőt előrevetítő releváns változó alkalmazható. Kérdésként merült fel, hogy vajon a múltbéli párklíma befolyásolja-e a házassági elégedettséget, valamint az, hogy a Párklíma Skála alkalmas-e az esetleges későbbi válás előrevetítésére.

A házassági elégedettséggel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatták, hogy a párok elégedettsége globális skálák közül a kötődés skálával volt összefüggésben. A primér skálákkal való összefüggést vizsgálva az összetartás és a nyíltság magas értékei a házassággal való elégedettségre pozitív hatással vannak, míg ebben a tekintetben a konfliktushajlam, az önállóság és a szervezettség negatív hatást mutatnak. Az összefüggések által világossá válik, hogy a szervezettség magas foka a házassággal való elégedettségre egyáltalán nincs pozitív hatással. Ugyanakkor a konfliktushajlamnak hosszú távon már nincs jelentősége. Ennek magyarázataként lehetséges, hogy a magas konfliktushajlam értéket adó párok a második mérőpontban a próbából kieshetnek, mivel elválnak.

A válás és különélés előjeleit tekintve a globális skálákon a kötődés és a függetlenség változók interakciója figyelhető meg, mivel mindkét változó magas értéke jelentősen hat a partnerkapcsolatra. A függetlenség magas értékei a kötődés alacsonyabb értékeivel való egyidejűsége ezt bizonyítja. A vizsgálatok szerint a partnerek magas függetlensége és alacsony kötődése egyaránt szignifikáns jelei a későbbi válásnak vagy különélésnek, azaz, a kötődés negatív, a függetlenség pedig pozitív kapcsolatban áll ezzel a változóval. Az eredmények szerint az előrejelzésben olyan számítást célszerű végezni, melyben a számítás alapját a kötődés és a függetlenség különbsége képezi. A német vizsgálatokban az a tendencia volt megfigyelhető, hogy ahol a kötődés alacsonyabb, vagy egyenlő volt a függetlenséggel, a párok majd 90%-a elvált. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a két változó értékének nem a magassága, hanem az egymáshoz való viszonya döntő jelentőségű.