A Párklíma típusok csoportjai

Az egyes változók egyedi hatásai mellett több változó kombinációja is betekintést enged a párkapcsolatba. A PKS globális skáláinak egymáshoz viszonyított értékeinek pszichometriai vizsgálatai alapján a párkapcsolatok három fő csoportba sorolhatók. A csoportokhoz tartozó értékpontok összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti.

Ábra: Párklíma csoportok

Az ábrán jól látható, hogy a "+ csoport", tehát az úgynevezett "jók" osztálya a többi skálához képest relatív magasabb értéket mutat a kötődésnél. Ez arra utal, hogy a kötődés kifejeződése a függetlenség keretein belül hosszú távon pozitív hatást gyakorol a párkapcsolatra. A középső, "+- csoport" mindhárom globális skálán középértéket mutat, átlagosan 6 értékpontot. A problematikusnak ítélt osztálynál, azaz a "- csoport" esetén a kötődés tekintetében alacsonyabb, függetlenség tekintetében magasabb értékeket figyelhetünk meg. Ez esetben tehát a "+ csoport" mintázatával ellentétes irányokat láthatunk.
A házassággal való elégedettség értékei a "- csoport" esetében öt év múlva jelentős csökkenést mutattak. A "+- csoport" és a "+ csoport" esetében azonban csekély volt a változás az elégedettség értékében. A későbbi válás illetve különélés gyakorisága szempontjából szintén szignifikáns különbség mutatkozott a csoportok között, azonban valamelyes más megoszlásban. A "+- csoportban" ugyanis dupla annyi válás volt megfigyelhető, mint a "+ csoportban" , a "- csoportban" pedig a legmagasabbnak bizonyult a felek különválásának gyakorisága. Mindezen adatok a párklíma típusok fontosságát jelzik.

A partnerek közötti összhang

Az individuális profilkonfigurációk jelentősége mellett az is érdekes, hogy a partnerek mennyiben tartoznak azonos látens osztályokba, azaz hogy az értékelés során a párok "illeszkedő", vagy "nem illeszkedő" mintázatot mutatnak-e.
A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a párok összhangjuk alapján három kategóriába sorolhatók. Az első kategóriába kerül a pár, ha valamelyik tagjának globális skála profilja a "- csoport"-ba sorolható. A második kategóriába tartozó párok mindkét tagja a "+- csoportba" tartozik. A harmadik kategóriába azok a párok kerülnek, ahol minimum az egyik fél a "+csoport"-ba sorolható.
Ezen felosztás alapján a kategóriák között jelentős különbségek adódtak, melyeket az alábbi ábra szemléltet.

Ábra: Párklíma típusok

Az ábrán látható értékek alapján a kategóriák közötti profilkülönbség lényeges és szembetűnő. A házassággal való elégedettségnél az első kategóriában (-) kiemelkedően negatív értéket figyelhetünk meg, nullához közeli az elégedettség értéke a második kategóriában (+-), és határozottan pozitív az illeszkedés szerinti harmadik kategóriába (+) tartozó pároknál. Míg az első két kategóriánál pozitív értékkel szerepel a konfliktusbőség, addig a harmadiknál negatívval, ezzel szemben a konfliktusok esetén való pozitív kommunikáció éppen fordított mintázatot mutat. A későbbi válások tekintetében egyedül a harmadik csoportnál található negatív érték, míg a másik két csoportnál pozitív látható.

Gyermekszületés és párklíma

Egy másik érdekes kérdés az, hogyan reagálnak a különböző háttérrel rendelkező párok a kapcsolati kvalitásaik tekintetében, a családi élet olyan ciklusait figyelembe véve, mint például egy gyermek születése, amikor egy pár családdá alakul át. A német vizsgálatok alapján világosan jelzik a gyerekes és a gyerek nélküli párok házassági elégedettségének változását. Megállapították, hogy a párok a párklímájuk eredeti szintű színvonala, illetve évről-évre egy állandó magasságú házassággal való elégedettsége független attól, van-e gyermekük vagy nincs. Ha azonban - mint a (-) csoportnál, az első kategóriában - a kiindulási szint alacsony, akkor a gyermek születése stresszt jelenthet, ami a házassággal való elégedettséget szignifikánsan csökkenti.