A Szubjektív Családkép alkalmazási lehetőségei

A Szubjektív Családképet minden 12 éven felüli ember képes kitölteni, és minden olyan helyzetben érdemes használni, amelyben relevánsak a családpszichológiai és a kapcsolatdiagnosztikai kérdésfelvetések (szociálpszichológia, nevelési tanácsadás, családterápia, házastársi tanácsadás, párterápia, klinikai pszichológia, gyermek- és ifjúsági pszichiátria, felnőtt pszichiátria és orvosi pszichológia). Egyaránt alkalmas eszköz a kutatásban, és a klinikai, család- illetve kapcsolatdiagnosztikában. Kiváló segédeszköz az indikációk felméréséhez, az intervenciók megtervezéséhez és a terápiás hatékonyság értékeléséhez. Egyszerű, gazdaságos, és a tesztelt személyek többnyire motiváltan, érdeklődve töltik. A kitöltéshez elég tíz perc, az értékeléshez számítógépes program áll rendelkezésre, de egy sablon segítségével némi gyakorlattal öt perc elegendő. Ennyi energia befektetéssel megkapjuk egy családi triád leírását, mégpedig úgy, hogy mindhárom érintett családtag önállóan és külön-külön tölti ki a tesztet. Egyszerűsége ellenére is hatalmas mennyiségű információt szolgáltat, hiszen a kérdezett személyek szubjektív családképei összehasonlíthatók egymással, és ezáltal jó néhány kapcsolati és cselekvéses mintázat pontosan felmérhető. Ugyancsak informatív a különféle nézőpontok közötti különbség kiértékelése. Információs robbanáshoz vezet azonban, ha nagyobb vagy több tagú családról van szó, hiszen öt személy összehasonlításánál már húszezer lehetséges szempontot generál. Elsősorban tehát egy gyermekes vagy egyszülős családok, illetve párkapcsolatok diagnosztikájára használható. Nagy előnye, hogy jól bejáratott eszköze a német klinikai pszichológia és a pszichiátria gyakorlatának, és több független empirikus vizsgálat is megfelelőnek tartja.

A szakma egyöntetűen úgy vélekedik, hogy a Szubjektív Családkép segítségével megragadott kapcsolati struktúrák, nagyon jelentősek a fiatalok pszichés egészségének megőrzése szempontjából. Német területen a Szubjektív Családkép az első olyan családdiagnosztikai eljárás, amely azon túl, hogy megfelel a tudományos szempontoknak, a klinikai gyakorlatban is jól használható; a magyar bevezetés szempontjából pedig bíztató, hogy az egykori NDK tartományokban is érvényesek a reliabilitás és validitás mutatók.