Példák a Párklíma Skála alkalmazására III.

Harmadik példa

A harmadik házaspár tagjai, László és Anna, a férj hűtlenségének felszínre kerülését követően kialakult párkapcsolati krízishelyzetben keresték fel tanácsadásunkat. László építési vállalkozó, Anna a közös kisfiukkal való három éves otthon tartózkodást követően néhány hónapja helyezkedett el egy multinacionális cég marketing osztályán. A férj 33, a feleség 35 éves, Annának a jelenlegi a második házassága, az elsőből van egy 14 éves fogyatékos lánya, akit Lászlóval közösen nevelnek. A férjnek ez az első házassága, öt éve házasodtak össze, elmondásuk szerint Anna az első férjétől a Lászlóval kialakult szerelem miatt vált el.

Vegyük szemügyre elsőként László skála-profilját!

Ábra: László PKS profillapja

Az első globális skála, a kötődés értékei jóval alacsonyabbak az átlagnál, ami arra utal, hogy László úgy látja kapcsolatukat, mint egy inkább rossznak mondható, nem harmonikus házasságot, melyben kevés az intimitás és a nyíltság. Ez alacsony kapcsolati elégedettséget és csekély kohéziót sejtet. A primér skálákat tekintve az összetartás normál övezetű értékei ugyan átlagos kapcsolatot jeleznek, melyben még működik a bizalom, van megbecsülés, és melyben a felek megélik az egymáshoz tartozást, a nyíltság áltag alatti pontszáma viszont azt sejteti, hogy kevéssé képesek az örömöket vagy a gondokat és bajokat megosztani egymással, véleményük és érzéseik kifejezése alig lehetséges probléma és következmények nélkül. Saját, illetve egymással kapcsolatos problémáikat nem tudják konfliktus nélkül megbeszélni. Ebből azt is sejthetjük, a konfliktushajlam skála addig maradhat a normál övezetben, míg a nyíltság alacsony értéken áll, azaz László érzése szerint érdemes inkább az elhallgatás stratégiáját választania, ha békességet és nyugalmat szeretne.

A függetlenség normál globális skála értéket mutat, középutat a teljes függetlenség és szabadság, valamint a szoros függőség, dependencia között. Ez a családi helyzet és az aktuális életciklus ismeretében (két gyermeket nevelnek együtt) megfelelőnek tűnik, ahogy az önállóság primer skála közepes értéke is: László úgy érzi, kapcsolatukban egymásra tekintettel, a többiek szempontjait is figyelembe véve történik az individuális érdekek megvalósítása, az egyéni igények kielégítése. Ezt erősíti, hogy a kontroll skálaérték kissé emelkedett: a közösen megalkotott szabályok, az együttélés során kialakult normák fontosak, betartásuk a kapcsolatban alapvető.

A motiváció/aktivitás a normál övezet alatti, keveset tesznek azért, hogy közös élményeket szerezzenek, a házasságot inkább az egyhangúság és passzivitás jellemzi, a kultúra iránt kevéssé érdeklődnek. A mindennapokban jelenlévő megszokottság, a kapcsolatot illető csekély vállalkozó kedv az ide tartozó primér skálák (a kulturális orientáció és a szabadidő aktív eltöltése ) alsó átlagövezeti értékeiből is megmutatkozik. László értékelése szerint sokkal inkább a hétköznapi élet gyakorlati apróságaival, mintsem a kultúra aktuális eseményeivel vannak elfoglalva.

A teljesítményorientáció átlagos, a kapcsolatban csekély a versenyszellem, egymás teljesítményének megítélése kevéssé téma, sokkal inkább fontosak a szervezettséggel kapcsolatos tényezők. László úgy éli meg, hogy házasságukban kevés az esetlegesség, sokkal inkább erős felelősségérzet uralkodik, valamint törekvés a rendre, rendszerességre, az időbeosztás jó megszervezésére, a tervszerűségre.

Összességében a primér skálaprofil közelít az átlaghoz, az ettől eltérő értékek sem szélsőségesek. Ugyanakkor a három globális skála értékeinek mintázata alapján a kapcsolat egyértelműen és határozottan a "- csoport"-ba tartozik, ami a tények ismeretében még kevésbé bíztató, hiszen azt láttuk, hogy a német eredmények szerint ebben a csoportban csökkenő tendenciát mutat a kapcsolattal való elégedettség és növekvőt a különválás valószínűsége.

Ábra: Anna PKS profillapja

Anna profiljának globális skálái ugyanezt a mintázatot mutatják ("- csoport") azzal a különbséggel, hogy a kötődés minimális értéken áll. Anna határozottan és egyértelműen úgy érzi, hogy kapcsolatuk diszharmonikus, kiegyensúlyozatlan, hiányzik belőle az intimitás, az egymás iránti nyitottság, és rengeteg a konfliktus. A primér skálák tovább árnyalják ezt a képet. Az összetartás értéke szintén minimális, a feleség nézőpontjából házasságukból hiányzik a bizalom, az egymás iránti érdeklődés és megbecsülés, hiányzik az egymáshoz tartozás érzése, és az érzelmek megosztása. A nyíltság alacsony pontszáma jelzi, hogy ritkán is osztják meg érzéseiket, amikor pedig mégis kifejezik véleményüket, bizony számolniuk kell annak negatív következményeivel. Emiatt egymással kapcsolatos, illetve a házasságukra vonatkozó problémáikat nem tudják megbeszélni egymással, csupán újabb és újabb veszekedésbe, vitába fordul egy-egy ilyen kezdeményezés. A konfliktushajlam maximális értéke - különösen az összetartás minimális értékével együtt - azt mutatja, hogy Anna kritikusnak látja, azt ahogyan a házassági kötelékük alakult. A rendszer egyensúlya teljesen felbomlott, Anna munkába állása és László hűtlenségének felszínre kerülése együttesen olyan instabil helyzetbe hozták kapcsolatukat, amely már-már elviselhetetlen.

A függetlenség globális skála normál értéket mutat, középutat a teljes függetlenség és szabadság, valamint a szoros függőség, dependencia között. Ugyanakkor az önállóság primer skála alacsony értéke azt jelzi, hogy Anna úgy érzi, kapcsolatukban nincsenek tekintettel egymásra, az individuális érdekek megvalósítása, az egyéni igények kielégítése a többiek szempontjainak figyelembe vétele nélkül történik. Világossá vált, hogy ő itt elsősorban László hűtlenségére gondolt, mint ahogyan az alacsony kontroll érték kapcsán is. Úgy érezte, László felrúgta a közösen megalkotott szabályokat, megsértette az együttélés során kialakult normákat, melyek ezentúl már nem fontosak, betartásuknak a kapcsolatban többé nincs jelentősége.

A helyzet ismeretében nem meglepő, hogy a motiváció/aktivitás aktuálisan kevéssé jelentős tényező a kapcsolatban. Meglepő volna, ha ebben a házassági krízishelyzetben tudnának olyan dolgokra közösen időt és figyelmet fordítani, mint a kulturális események, szabadidős vagy egyéb sportprogramok. Igaz, bizonyára jó hatású volna a közös élmények megosztása, azonban erre jelenleg nem képesek, ezért is kértek segítséget.

A fennmaradó primér skálák értékei a normál övezetbe esnek. Bár Anna számára individuális szinten a teljesítmény újra fókuszba került, kiemelkedően fontossá vált, ám a teljesítményorientáció a házasságukban nem különösebben releváns tényező. A szervezettség normál szintje mutatja, hogy Anna olvasatában a kapcsolati krízis ellenére képesek szülői feladataikat ellátni, hétköznapi életüket megszervezni.

Összességében sok szélsőséget látunk a grafikus profilon, a primér skáláknál elsősorban az érzelmeket érintő kérdések kapcsán. A globális skálák rajzolata Annánál is a "- csoport"-ba tartozónak mutatja a házasságot.

Ebben az esetben különösen fontos a házasfelek profiljainak összehasonlítása, hiszen miközben a globális skálák mintázata nagymértékben hasonló, számos pontos erősen eltérőnek tűnik értékelésük a primér skálák témáit illetően. Ez az eset egyben azt is példázza, miért előnyös a tanácsadási illetve terápiás gyakorlatban a hosszabb változatú Párklíma Skálát alkalmazni.

Ábra: Anna és László közös profilja

Amint említettük már, a globális skálák értékeit illetően nincs különbség Anna és László profiljában. Mindkettő alapján a "- csoportba" tartozik házasságuk, ami azt is jelenti, hogy párklíma típusukat illetően maximálisan az első kategóriába tartoznak. Ez a fajta illeszkedés sajnos rossz prognózis mutat a házassággal való elégedettséget, a konfliktusbőséget, a konfliktusok esetén való kommunikációt és a különválás valószínűségét tekintve egyaránt. Anna előző házasságából született fogyatékos lánya, és frissen óvodába került három éves kisfiuk elméletileg további stresszt jelentenek a házasságban, fontos szempont azonban, hogy közös szülői felelősségük mégis összetartásuk irányába hathat. Ennek kapcsán a beszélgetéskor el is hangzott, hogy Anna tulajdonképpen csak a gyerekek miatt vállalkozott a tanácsadáson való részvételre ("ha ők nem volnának, már rég szedtem volna a sátorfámat" - mondta). Ez tehát lehet erőforrás - ha a házasság megtartásában illetve helyreállításában kevéssé is, de az egymással való kommunikáció javításában és a konfliktushajlam csökkentésében bizonyosan.

A primér skálákat tekintve az összetartás első ránézésre eltérést mutat, ez azonban nem szabad, hogy megtévesszen bennünket, mert a különbség még 5%-os szinten sem szignifikáns. A jelentős eltéréseket jól mutatja az ábra. Elsőként a konfliktushajlam eltérése tűnik szembe. Mintha nem is ugyanarról a kapcsolatról nyilatkoznának. Anna szerint ennél konfliktuózusabb már nem is lehetne a kapcsolat, miközben László teljesen normálisnak látja a helyzetet. Azt hihetnénk, ez abból adódik, hogy László bezárkózik, magában tartja érzéseit, gondolatait, nem hajlandó tudomást venni a helyzetről, míg Anna a konfliktusok felvállalása árán is küzd azért, hogy őszinték és nyíltak lehessenek egymással. Ha a nyíltság értékeket még egyszer megnézzük, azt látjuk, hogy Anna Lászlónál is alacsonyabb pontszámúnak jelezte kapcsolatukat ezen a téren. A későbbi közös munka egyik fontos sarokkövéül szolgált ez a szempont.

A szervezettség értékeiben mutatkozó szignifikáns különbség a második figyelemreméltó jelenség. Annak a ténynek az ismeretében, hogy Anna a tesztfelvételt megelőzően néhány hónappal állt újra munkába, érthető, hogy László számára miért tűnik magasnak a szervezettség szintje, hiszen az előző három évben a háztartással és a gyerekekkel kapcsolatos számos olyan feladatot Anna látott el, melyek állásvállalását követően immár közösen megoldandók. Fontos információ volt itt, hogy László hűtlensége annak ellenére csak Anna elhelyezkedése után került felszínre, hogy a párhuzamos kapcsolat már jóval korábban elkezdődött. Anna olvasatában ugyanakkor életük szervezettsége aktuálisan egyszerűen olyan, mint bármely más dolgozó, gyerekes pár esetén.

A megcsalás/megcsalatás témájához kapcsolódik erősen a kontroll skálán látható eltérés is. Mint már említettük, Anna úgy élte meg, hogy László felrúgta a közösen megalkotott szabályokat, semmissé tette mindazokat a normákat, melyek korábban az együttélésük során kialakultak. Ezzel szemben László az aktuális élethelyzetben ezeket a megállapodásokat és szabályokat sokkal fokozottabban észlelte, mint korábban, hiszen megtapasztalta milyen következményekkel jár megszegésük. Így az addig kimondatlan, hallgatólagos szabályok is érezhetőbbé váltak számára, fokozottan tudatosultak. A hűtlenség tehát kettőjük viszonyában három alapvető változást hozott: az összetartás érzésének megingását, a normák és kapcsolati szabályok fókuszba kerülését és a konfliktusok szaporodását. Ezek egyaránt kulcsfontosságúak voltak a közös munkában, hiszen a kapcsolattal való elégedettség alakulásában a hétköznapi viselkedéseknek éppoly fontos szerepük van, mint a megélt érzelmeknek vagy a közösen vallott értékeknek.