A Párklíma Skála előzményei

A PKS gyökerei Rudolf Moos szociális kapcsolat kutatásaihoz nyúlnak vissza (1974, 1979).
Moos egy olyan módszert fejlesztett ki, melynek segítségével az általa felállított rendszerben különböző szociális környezetek - például család, kollégium, gyár, kórház, börtön stb. - egyedeit vizsgálhatta, és ezek eredményeiből következtetéseket vonhatott le. Moos szerint a szociális környezet három alapdimenziója vizsgálható. Az első a kapcsolat dimenzió, mely közelséget, segítséget, támogatottságot tükröz; a második a személyiségfejlődés dimenziója, mely az önállóság, a függetlenség mértékét mutatja; a harmadik a rendszerfenntartó, illetve változás dimenzió, mely egy adott szociális környezetben a rendet, a szervezettséget valamint a kontrollt vizsgálja. A családdal kapcsolatos kutatások terén számtalan, különösen, erre a három alapdimenzióra épülő tapasztalati elemzés végezhető a Family Environment Scale (Családi Környezet Skála) alkalmazásával (Moos és Moos, 1986).

A Family Environment Scale német változata az úgynevezett Familienklimaskalen (Családklíma Skála) (Schneewind, 1988), melyekkel a most bemutatásra kerülő Párklíma Skála szoros kapcsolatban áll azzal a különbséggel, hogy a PKS kifejezetten a párkapcsolati síkokat vizsgálja.

A Párklíma Skála általános jellemzői és felépítése

A párklíma skálák alapvetően fontos jellemzője, hogy azoknak az állításoknak, amelyeket a kérdezett személyek a négyfokozatú válaszskálán ítélnek meg, a partnerkapcsolat szintjén kell mozogniuk. Az itemek megfogalmazásánál éppen ezért gondosan figyeltek arra, hogy az állítások ne én-központúak legyenek (például: "Boldog vagyok a kapcsolatomban."). Sőt, ami ennél több, az én-központúság elkerülése mellett a partnerközpontú megfogalmazásokat is mellőzték (például: "A párom nem hagy elég szabadságot.").

A Párklíma Skála céljának, azaz a párkapcsolati síkon való vizsgálati szempontoknak megfelelően a fentiekkel ellentétben sokkal inkább a "mi" kérdését állítják a középpontba. Ennek szellemében az itemek többes szám harmadik személyben megfogalmazott kijelentéseket tartalmaznak, és bennük gyakran szerepelnek olyan kifejezések, mint a "kapcsolatunkban" és a "nálunk" (például: "Kapcsolatunkban gyakran kerül szóba.", vagy "Nálunk otthon gyakrabban előfordul." ). Azért is különösen hangsúlyos ez a Párklíma Skála nyelvhasználatában, hiszen a skála egyik alapgondolata, hogy a kapcsolaton belüli hangulat mindkét partneren egyaránt múlik.

Mint már említettük, a Párklíma Skála hosszabb változata, az 54 itemes PKS kilenc primer skálát foglal magába, míg a 24 itemes PKS-R három globális skálát. Az utóbbit faktoranalízis segítségével nyerték a primer skálákból, ezáltal vált lehetővé a párklíma központi aspektusainak ökonomikus módon történő összefoglalása.

A primer és a globális skálák közötti összefüggéseket szemlélteti a következő ábra.