A jegyzőkönyv használata az értékelésnél

A jegyzőkönyv második oldalának minden értékelési mezője egy-egy kategóriának felel meg.

Ábra: A CS-S-T jegyzőkönyv második oldala

Legelső lépésként a kapcsolati szerkezetek kiértékelése mezőt töltjük ki család és alrendszeri szinten egyaránt, minden egyes vizsgálati személy minden reprezentációjára (tipikus, ideális, konfliktus-reprezentáció) nézve. A kiértékelő mátrix kategóriáiba való besoroláshoz meg kell határozni a kohézió és a hierarchia szintjeit, és a két szempont közös mezőjébe beírni az adott személy által adott kirakásban megjelenített szint (családi vagy alrendszeri) jelét. Ha például a kohézió és a hierarchia értékei alacsonyak (kiegyensúlyozatlan szerkezet), akkor ez a kiértékelési raszter alsó bal értékének felel meg, ez esetben ide kerül a jelölés.
A jelölésnél érdemes rövidítéseket használni, például családi szint CS, szülői SZ, testvéri TE, tipikus reprezentáció T, ideális I, konfliktusreprezentáció K, apa P, anya M, közös reprezentáció IaR). A rövidítések összesítő táblázatát a CS-S-T-ről szóló fejezet végén ismertetjük.
A második lépés, hogy a kapcsolati struktúra típusa sávban (VonST) jelöljük, hogy milyen kapcsolati szerkezettípusba tartozik a család, illetve annak adott alrendszere. Azt ítéljük meg, hogy a vizsgálati személy hogyan ábrázolta saját családját (kiegyensúlyozott KI, labilis LA, kiegyensúlyozatlan NK). Minden vizsgálati személy minden egyes kirakását lejelöljük a megfelelő rubrikába tett x-szel.
A különféle kirakások közötti különbséget az észlelési különbségek (ÉSZK) rubrikákban jegyezzük fel. Itt lehetőségünk van egyének közötti különbségek rögzítésére, mint például apa-anya (P/M), apa-gyerek (P/Gy), anya-gyerek (M/Gy), illetve egyéni és közös kirakások közötti különbségek apa-közös (P/IaR), anya-közös (M/IaR), gyerek-közös (Gy/IaR). A számok a különbségek nagyságát jelzik. Ha nincs jel, a különbség nulla, 1 = kicsi különbség, azaz a kirakások jelei a fenti 3x3-as mátrix szomszédos mezőiben vannak; 2 = közepes különbség, azaz átlósan érintkező vagy horizontális vagy vertikális irányban egy mezőnyi távolságra lévő jelek; 3 = nagy különbség, azaz több, mint két mező van a jelölések között.
A FLEX a flexibilitási jellemzők összesítésére szolgál, ide a reprezentációk közötti különbségeket írjuk be a teljes család és az alrendszerek szintjén is személyekre lebontva. A számítási mód ugyanaz, mint az észlelési különbségek esetén.
A generációs határok jelzésére a GH rovatban van lehetőségünk, egyrészt a generációk közötti koalíciót jelezhetjük a különféle helyzetek (TR, IR, KR) egyéni (P, M, Gy) és közös (IaR) kirakásainál (van vagy nincs), másrészt ugyanezen paradigmában az esetleges hierarchia megfordításokat is rögzíthetjük.
A megjegyzések rovatba a kiegészítő információkat és fontosabb hozzáfűznivalóinkat írhatjuk be néhány szóban.