A CS-S-T eredményeinek interpretációja

A családi kapcsolati rendszereket társadalmi és individuális értékrendszerek befolyásolják. Éppen ezért fontos a teszt eredményének értékelésénél a minőségi és mennyiségi aspektusok kiegyensúlyozott figyelembe vétele. A minőségi aspektus megengedi a családtagok különféle látásmódjának összehasonlítását, illetve az egyik családtag különböző időpontokban felvett tesztjeinek összevetését, strukturális kritériumok alapján. Ez azért fontos, mert így tisztázhatjuk a családi struktúrákat és azok jelentését a vizsgálati személy számára. A kérdésfelvetésnek megfelelően más-más súlyozást kapnak a családi kapcsolatok minőségi és mennyiségi aspektusai. A klinikai gyakorlatban például a minőségi megítélési kritériumok megmutathatják, hogy még egy kiegyensúlyozatlan szerkezetű család is megélhető optimálisként.

Mialatt a vizsgálati személy kirakja a családi kapcsolatait, folyamatos reflexióra késztetjük, és sok olyan dolog tudatosodik benne, amit érdemes a teszt felvétele alatt, mint verbális és nonverbális megnyilatkozást rögzíteni. Később mindezt klinikai interpretáció tárgyává tehetjük. A vizsgálati személy viselkedése alapján megítélhetjük, mennyire fontosak azok a változások, amelyeket a figurák felrakásának sorrendjében, illetve pozíciójukban hajt végre. Ebből következtethetünk arra, hogy az életközösség mely tagjai fontosak számára, és arra is, hogy közöttük milyen viszonylatokat lát. Ugyancsak érdekes lehet, hogyha lehagy, lefelejt családtagokat (például testvéreket), vagy kívülről von be más személyeket (például barát, ismerős). Ez különösen akkor jellemző, ha válófélben lévő szülők gyermekéről van szó, vagy rendezetlen családi viszonyok állnak fenn.

Mindezt az információt érdemes beépíteni a teszt interpretációjába, mert fontos a szituáció- illetve a kontextus-függő értelmezésnél. Ugyancsak fontosak lehetnek a vizsgálati személy és a tesztelő közötti párbeszédek részletei, hiszen már az a tény is, hogy a vizsgálati személy rákérdez bizonyos reprezentációs elemek súlyára, fontos elméletalkotó tényező lehet.

A családi kapcsolatok klinikai interpretációjánál fontos a mennyiségi szempontok differenciált értelmezése. Míg például a szülő-gyermek viszonyban egészen más a jelentésük a hatalmi különbségeknek, addig azok nagyon hasonlóan értelmezhetők a szülők egymás közötti és a testvérek egymás közötti kapcsolatában. Hiszen a gyermekek és a szülők közötti hatalmi különbségek a nevelés stílusára utalnak, a testvéri szinten fennálló különbségek viszont inkább a privilégiumokra mutatnak rá. Érdemes rákérdezni a hatalom gyakorlásának különféle formáira is, így például az olyan közvetett stratégiákra, mint a szimptomatikus viselkedésmódok által gyakorolt befolyás. Ugyancsak hatásos lehet a változásokat az egyéni hatalmi különbségek fényében interpretálni.

A figurák pillantásának irányát természetesen csak mint minőségi paramétert tudjuk értelmezni. A szemkontaktust alapjában pozitív minőségként értékeljük, és ennyiben a kohézióval korrelál. Vannak azonban olyan helyzetek is, amelyekben a pillantás iránya további értékes információt szolgáltat, így például ha a szülő gyermeke felé fordul, az kifejezhet fokozott ellenőrzést is.

A figurák színe elsősorban a kommunikációt segíti elő, és ezért a reprezentációk klinikai értelmezésében nyújthat komoly segítséget. Tekintettel arra, hogy a vizsgálati személy maga választja ki azokat a kritériumokat, amelyek alapján színt választ, lehetősége van különféle kapcsolati minőségek szerint választani, és a színeket mint metaforákat használni. Az interpretáció nem elsősorban színpszichológiai kritériumok alapján történik, hanem sokkal inkább az alapján, hogy a vizsgálati személy milyen egyéni asszociációkat fűz a színek által megjelenített családtagokhoz és azok kapcsolataihoz. Könnyen lehet például, hogy azáltal tesz valakit bűnbakká, hogy egy számára "utálatos" színnel jelöli. Ugyanakkor fordítva is megtehetik azt, hogy a jó kapcsolatot egy kedves vagy szép színnel jelölik, mindezt címszavakban ugyancsak rövidíthetjük a kérdőív alján.