6.3. Értékelés és értelmezés

6.3.1. A Circumplex modell alapján kidolgozott eljárások

Annak ellenére, hogy a Circumplex modell jól kidolgozott elméletnek mondható, a klinikai gyakorlatba való átültetése jelentős nehézségekbe ütközött. A kutatás és a gyakorlati segítés közti szakadék áthidalása csak hosszadalmas munka útján lehetséges, mert empirikus vizsgálódások sorozatán keresztül bizonyosodhatunk meg egy-egy elmélet hitelességéről és alkalmazhatóságáról. A modellek tapasztalati úton való igazolása viszont különböző mérőeljárások kidolgozását teszi szükségessé - az ellentmondások áthidalása körkörösen, lépésről lépésre valósul meg.

6.3.1.1. Az OCST (FACES) mérőeljárás fejlesztése, kialakulásának története

A Circumplex modell első validáló vizsgálatai interakciós helyzetekhez kapcsolódtak (SIMFAM interakciós játék). A következő lépésben a szerzők egy olyan kérdőíves módszert kerestek, melynek segítségével a modellt "belülről" (a családi rendszerből) is tesztelni tudták volna. A FES skála ilyen módon való alkalmazása kudarcot vallott, minek következtében egy saját kérdőíves módszert fejlesztettek a kohézió és az adaptivitás változóinak a mérésére, mellyel szemben a reliabilitást, a klinikai és sine morbo családok közt megnyilvánuló diszkriminatív validitást és a modell ellenőrzésére való alkalmasságot fogalmazták meg kívánalomként.

Ez a mérőeljárás FACES (Magyar elnevezése: Olson-féle Családi Teszt. A továbbiakban OCST) néven vált ismertté a szakirodalomban.

OCST-1 (FACES I )

Az OCST eredeti formájában 111 itemből álló átfogó kérdőív volt, amely változónként 4-5 állítást tartalmazott. Kritikák érték a kohézió dimenziójával kapcsolatban. Bilbo és Dreier (Thomas,1988) kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy az autonómia és a külső határ alskálák, mint változók nem lehetnek a kohézió fődimenziójának részei. A probléma 1983-ban újra előkerült, és a változó törléséhez vezetett, így alakult ki az OCST-2.

OCST-2 (FACES II)

A második változat mondatszerkezetei egyszerűsödtek, így a kérdőívet már 12 éves gyerekek is ki tudták tölteni. A korábbi háromfokozatú skálát felváltotta az ötfokozatú. Az OCST-2 eleinte ötven itemet tartalmazott, de a végső verzióban ez harmincra redukálódott.

Reliabilitás- és validitásanalízisét Európában Schlippe végezte el 1985-ben a FACES II német verziója alapján, e változatot Családi Kérdőívnek nevezve (Német rövidítése: FFB). Eredményei megkérdőjelezték a Kohézió és az Adaptivitás dimenziók függetlenségét, és a két alapvető dimenzió között magas (0,68) korrelációs értéket állapítottak meg. Erre az eredményre jutott Thomas (1988) is, aki a saját tesztváltozatát használta (FFBO: Olson-féle Családi Kérdőív), és 0,60 korrelációt vélt felfedezni a két alapvető dimenzió között.

Német nyelvterületen sem Schlippe (1986), sem Kötter (1984) nem igazolta a diszkriminatív validitás teljesülését sine morbo és klinikai párok viszonylagában. Thomas viszont az által végzett kutatásban, és saját fordításával (FFBO), ugyanezt megerősítette, 58,9%-os találati arány mellett.

OCST-3 (FACES III)

A két alapvető dimenzió közötti magas korrelációs értékek hatására 1985-ben Olson és kollégái elkészítették az újabb tesztverziót, az OCST-3-at, amely elfogadható belső konzisztencia értékeket mutatott, és minimalizálta a skálák közti korrelációt (0,3). Az OCST-3 esetében tehát független skálákról beszélhetünk (Thomas, 1988).

Olson az OCST-3-mal kapcsolatos vizsgálódása alátámasztotta azt a hipotézist, mely szerint a Circumplex modell középső négyzeteiben elhelyezkedő családok jobban funkcionálnak, mint a külső négyzetekbe helyezettek. A kérdőív segítségével a klinikai szimptómával bíró családokat megbízhatóan meg tudta különböztetni a nem klinikai családoktól.

Korábbi kutatások már foglalkoztak azon hipotézissel, mely szerint az alapvető dimenziók, és a családi funkcionalitás között nem lineáris, hanem fordított U-alakú összefüggés van. Ez azt jelentené, hogy a dimenziók szélsőséges területein lévő családok kevésbé funkcionálnak jól, mint a középső területeken elhelyezkedők. Olson (2003) az OCST-3-mal végzett tüzetesebb vizsgálatai során megállapította, hogy a viszony inkább lineáris jellegű. Ez viszont újabb változtatást jelentett a Circumplex modellre nézve. Korábban a mindkét dimenzió mentén elért szélsőségesen alacsony és szélsőségesen magas értékek jelentették a kiegyensúlyozatlan, vagyis problémás övezeteket, az új modellben viszont a kohézió és az adaptivitás skálán elért magas pontszámok kiegyensúlyozott rendszereket jelentenek, az alacsony pontszámok pedig kiegyensúlyozatlan rendszereket. A modell ezen változtatása a jelenleg legújabb, azaz az OCST-4 verzió kidolgozásához vezetett.

OCST-4 (FACES IV)

Kritikai szempontok nyomán, az adaptivitás definíciója is a kutatások középpontjába került. Olson (2004) úgy vélte, az adaptivitás skála elemei nem feleltek meg az eredeti definíciónak, amely a családi rendszeren belüli változás mértékére fókuszált. Az adaptivitás jellemzőt felváltotta tehát a flexibilitás (rugalmasság) megnevezés. Erre épült a legújabb OCST-4, mely már flexibilitás skálát tartalmaz.

Az OCST szakirodalmában jelenleg két tendencia rajzolódik ki. Egyrészt a legtöbb szakember az Olson csoport keretében a különböző OCST-verziókat használja a Circumplex modellel összhangban. E vizsgálatok rendre alátámasztják a módszer reliabilitását és validitását. (Kritikus kivételt képez Green, valamint Miller köré szerveződő kutatókör.) Az európai kutatások viszont csupán az OCST 1. és 2. változatára épültek, az új és javított OCST-3, és az OCST-4 verzió még nem használatos (Thomas, 1988).

6.3.2. Az OCST-4: a Circumplex modell alapján kidolgozott legújabb mérőeljárás

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk Olson legújabb módszerét és a hazai alkalmazás lehetőségeit.

6.3.2.1. Az OCST-4 dimenziói, skálái, itemkészlete

6.3.2.1.1. Az OCST-4 dimenziói

A Circumplex modell a kohézió és a flexibilitás két elsődleges dimenzióján alapul, míg egy harmadik dimenzió, a kommunikáció, szerepel benne, mint magyarázó, kiegészítő dimenzió. Az egyes dimenziók korszerű értelmezéseit Olson (2004) a következőkben definiálta:

A) A Kohézió:

A Circumplex modell alapján kidolgozott új mérőeljáráson belül a Kohéziót a családtagok közötti érzelmi kötődésként definiálták.

A Kohézió szintjét jelző változók: az érzelmi kötés, a határok, a koalíciók, az időbeosztás, a térfelosztás, a barátok, a döntéshozás, az érdeklődési terület és a szabadidő eltöltése.

B) A Flexibilitás:

A flexibilitás - az új, változtatott definíció szerint - a családvezetés és szervezettség, a szerepek és a kapcsolati szabályok minőségét és kifejeződését jelenti.

C) A Kommunikáció:

A harmadik dimenzió, a Kommunikáció a családon belül hasznosított pozitív kommunikációs készséget jelenti: a pozitív kommunikációs készségek használata segíti a kohézió és a flexibilitás szintjeinek megváltoztatását.

6.3.2.1.2. Az OCST-4 skálái

A korábbi FACES kutatások eredményeképpen a mérőeszközben nyolc új skála jelenik meg, melyek kutatási és klinikai célokra egyaránt alkalmasak (lásd. 6.6. táblázat)

A) A Kohézió és a Flexibilitás skálái

A hat elsődlegesen diagnosztikai célú skála a kohézió és a flexibilitás dimenzió felmérését szolgálja, külön a Circumplex modell kiegyensúlyozott és külön a kiegyensúlyozatlan területei.

A két kiegyensúlyozott skála : az összetartó (kiegyensúlyozott kohézió) és a rugalmas (kiegyensúlyozott flexibilitás) célja a Circumplex modell középső vagy "egészséges" tartományainak mérése (Olson és Gorall, Tiesel 2004).

A négy kiegyensúlyozatlan skála: a merev, és a kaotikus (a flexibilitás esetén), a s zéteső, és az egybefonódott (a kohézió esetén). Segítségükkel a kohézió és a flexibilitás szélsőséges, problémás tartományait tudjuk megragadni. A korábbi OCST tesztekben nem jelent meg külön skála a kiegyensúlyozatlan, problémás területek megfogására. Ezek Tiesel (1994) kutatásai során nyertek fokozottabb jelentőséget, hiszen általuk könnyebben el lehet különíteni a problémásan funkcionáló családokat a jól funkcionálóktól.

B) A Családi kommunikáció skála (CSKS )

A Családi kommunikáció skála (CSKS), méri a pozitív kommunikáció mértékét az adott család esetében. Ez a szempont pozitív lineáris kapcsolatban van a családi funkcionalitással.

C) A Családdal való elégedettség skála (CSES )

Az OCST kiegészül a családdal való elégedettség skálájával (CSES) is. Az elégedettség kérdése a Circumplex modell alapján kidolgozott mérőeljárások fejlesztése során került előtérbe. Olson megfigyelte ugyanis, hogy kiegyensúlyozatlan típusokhoz tartozó párok és családok nem feltétlenül funkcionálnak rosszul. A mérést szükségessé tette az is, hogy a Circumplex modell érzékeny lehet az etnikai és a kulturális különbségekre. Követendő elv a szerző szerint, hogy ha a család olyan etnikai vagy vallási csoporthoz tartozik, ahol a normatív elvárások az adott dimenziók szélsőségeit támogatják, de a családtagok elégedettek, akkor maga a család funkcionálisan fog működni.

A teszt elégedettség skálája méri a családtagok elégedettségét a kohézióra, a flexibilitásra, és a kommunikáció dimenzióra vonatkozóan is:

Ezek az egy családtag általi nyomások változásokat okozhatnak a családon belül, annak ellenére, hogy a többi családtag elégedett lehet a jelenlegi működéssel. Gyakori helyzet például, hogy a serdülők gyakran több szabadságot, hatalmat és függetlenséget várnak, s mindez változtatást tesz szükségessé mind a Kohézió, mind a Flexibilitás dimenziói mentén.

A korábbi OCST változatok nem tartalmaztak elégedettséget mérő skálát. A családi kérdőívet, minden családtagnak kétszer kellett kitöltenie. Az első kitöltés a családdal kapcsolatos reális képre vonatkozott, a második arra az ideális elképzelésre, hogy az illető milyennek szeretné a családot látni. Az állításokat, egy 1 és 5 közötti számmal kellett értékelni, ahol a két szélső pont jelentése: 1 = "egyáltalán nem jellemző"; 5 = "nagyon jellemző".

Négy fő skála szolgálja az elégedettség mérését: a reális kohézió és a reális adaptivitás ; és az ideális kohézió , valamint az i deális adaptivitás . Ha összehasonlítjuk a család reális és ideális képét, megkapjuk a család jelen működésére vonatkozó elégedettség mértékét. Ezt az értéket a reális érték ideális értékből való kivonásával nyerhetjük. Az a család elégedettebb, ahol kisebb a reális és az ideális közötti távolság (Thomas, 1988).

A kétszeri kitöltés az OCST-4 esetében már nem indokolt, hiszen ez a teszt már tartalmazza a Családdal való elégedettség skáláját (CSES), tíz tétellel.

6.3.2.1.3. Az OCST IV itemkészlete

Az OCST-4 62 állítást tartalmaz. A 84 elemű itemkészlet, amelyből a mérőeszközt kifejlesztették, tartalmazza az OCST 1. és 2. változatának itemeit, valamint a Tiesel által kidolgozott, a kohézió és a flexibilitás alacsony és magas szélsőségeit becslő állításokat.

Az OCST-1-ből származó itemek speciálisan a kohézió és a flexibilitás alsó, középső és felső régióinak mérésére szolgálnak, vagyis a Circumplex modell kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan területeit egyaránt megragadják. Az OCST-2-ből származó állítások a kohézió és a flexibilitás középső, kiegyensúlyozott tartományaira vonatkoznak. Ezen kívül az itemkészlet 24 Tiesel által kidolgozott állítást is tartalmaz, amelyek speciálisan mindkét dimenzió kiegyensúlyozatlan alacsony és magas régióinak megfogására szolgálnak.

A különböző forrásokból származó itemeket úgy tervezték, hogy együtt a kohézió és a flexibilitás dimenzióinak teljes tartományát leírják:

•  A széteső (kiegyensúlyozatlan kohézió) skálája : 7 állításával a kohézió dimenzió alacsony, kiegyensúlyozatlan szintjét méri.

•  Az összetartó (kiegyensúlyozott kohézió) skálája : 7 állítást tartalmaz, mellyel a kohézió dimenzió Circumplex modellben elhelyezkedő középső, kiegyensúlyozott tartományát méri (tagolt, összetartó).

•  Az egybefonódott (kiegyensúlyozatlan kohézió) skálája : 7 állítást tartalmaz, mellyel a kohézió dimenziójának magas szintje ragadható meg.

•  A merev (kiegyensúlyozatlan flexibilitás) skálája: szintén 7 állítással a flexibilitás alacsony, kiegyensúlyozatlan területeinek megfogására alkalmas.

•  A rugalmas (kiegyensúlyozott flexibilitás) skálája: 7 itemével a flexibilitás -korábban adaptivitás- dimenziójának középső, kiegyensúlyozott tartományainak mérésére szolgál.

•  A kaotikus (kiegyensúlyozatlan flexibilitás) skálája: a flexibilitás dimenziójának magas szélsőségét 7 állítás útján méri.

•  A családi kommunikáció skálája (CSKS): 10 item segítségével a családon belüli pozitív kommunikáció mértékét határozza meg.

6.6. táblázat

6.3.3. Az OCST-4 csomag

6.3.3.1. Az amerikai eredeti változat tartalma

A) Háttérinformációkat tartalmazó űrlap:

Megtudhatjuk belőle a kitöltő személy korát, nemét, iskolai végzettségét, átlagos éves jövedelmét, jelenlegi kapcsolati státuszát és tájékozódhatunk jelenlegi életkörülményeiről is. A családra vonatkozólag megtudhatjuk, hogy kik élnek egy háztartásban, a kitöltő milyen szerepet tölt be a családjában, és hány gyermekkel él együtt (ld. a Függelékben).

Az űrlapot terápia esetén a pszichológus tölti ki, kutatási célú használatnál pedig a válaszadó jelöli a feltüntetett válaszadási lehetőségek közül választva.

B) Válaszlap

Olson úgy szerkesztette meg a tesztet, hogy a kitöltő nem az állítások mellett, hanem egy külön erre a célra szerkesztett válaszlapon jelöl. A válaszlap szerkezetileg három részre osztható (ld. a Függelékben):

Az első 42 állítás a kohézió és a flexibilitás dimenzióinak mérésére készült. Az állításokat a sorszámuk mellett lévő vonalon, 1 és 5 közötti számmal kell értékelni, melynél a két szélső érték jelentése: 1 = "egyáltalán nem jellemző a családunkra"; 5 = "nagyon jellemző a családunkra". A válaszlap jobb szélén nyomtatott nagybetűk jelzik a kohézió és flexibilitás alskáláit. Itt fel lehet tüntetni skálánként az értékelés után az elért pontszámokat.

Szerkezetileg a válaszlap második része a kommunikációra vonatkozó 10 állítás sorszámát tartalmazza. Ezt is a fentiekben részletezett ötfokú skálán kell értékelni.

A harmadik rész a megelégedettségre vonatkozó 10 állítás sorszámát tartalmazza. Ezeket az állításokat is egy 1 és 5 közötti számmal kell értékelni, melynél a két szélső pont jelentése: 1 = "nagyon elégedetlen vagyok"; 5 = "tökéletesen elégedett vagyok".

C) Az OCST IV állításait tartalmazó kérdőív:

A lap tetején a kitöltési útmutató látható (ld. a Függelékben):

1. Az OCST-4-et Minden 12 év feletti családtag kitöltheti.

2. A családtagok egymástól függetlenül válaszoljanak, ne beszélgessenek válaszaikról mindaddig, amíg csak el nem készültek.

3. Kérjük, a megfelelőnek tartott válasz számát írják be a Válaszlapon a kérdés sorszáma melletti vonalra.

Az állításokat a teszt sorszámozva tartalmazza, minden tétel mellett feltüntetve az értékelési lehetőségeket, 1-5-ig terjedő skálán, az alábbiak szerint:

Az elégedettségre vonatkozó utolsó tíz állítás előtt az alábbi értékelési lehetőségek használhatók:

6.3.3.2. A magyar változat tartalma

A) Háttérinformációkat tartalmazó űrlap:

Az űrlap (ld. 6.7. táblázat, illetve függelék) magyar változata az angolhoz képest átdolgozásra került . Olson eredeti struktúráját megtartva az alábbi változtatások történtek:

•  A kitöltő kora, neme mellett, információt ad meg a település ről, ahol él. Három lehetőség közül kell választania és aláhúzással jelölnie: falu; város; főváros. Országunkban nagyon eltérőek a különböző településeken biztosított életkörülmények, ami befolyással van a családok működésére és a kutatás eredményeire nézve is.

•  Iskolai végzettség - Magyarországon az iskolai végzettség szélesebb spektrumú, mint Amerikában. A felsorolt lehetőségek kiegészültek a magyar kultúrára jellemző végzettségi lehetőségekkel: általános iskola (8 osztály) ; szakmunkásképző ; érettségi ; főiskola ; egyetem ; doktorátus ; egyéb (pl. utóbbiba tartozik, ha valaki a nyolc osztályos általános iskolai bizonyítványt sem szerezte meg, valamint az oktatás folyamatos reformja következtében számolnunk kell olyan iskolai eredményekkel, melyek a fenti kategóriákba nehezen illeszthetőek be.)

•  Jövedelem - A családon belüli kapcsolatokra és a családműködésre nagy hatással van a családtagok jövedelme. Akik folyamatos anyagi nehézségekkel küszködnek, akár állandó feszültségben élhetnek. Különösen Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időszakban jellemző az anyagiak miatti fokozott aggodalom, mely táptalaja lehet egyéb stressz-hatásoknak, egymásra rakódva negatívan befolyásolhatja a családműködést és a családi kapcsolatokat. Az amerikai verzióhoz képest itt is kiegészültek a választható kategóriák: minimálbér alatti (57 000Ft/hó); minimálbér; átlagos; átlag feletti; kimondottan magas; egyéb (pl. a munkahely elvesztése következtében előfordulhat, hogy valamely válaszadónak nincs jövedelme.)

•  Jelenlegi kapcsolati státusz - Az amerikai verzió felosztását megtartva a magyar változatban gondot okozott, hogy ha a mérőeszközt gyermek tölti ki, a kategóriák egyike sem megfelelő kapcsolati státuszának megnevezésére. Ezért került be a szülőkkel él együtt újabb választási lehetőség. Az alábbiak közül választhat a kitöltő: egyedülálló, nem volt még házas; egyedülálló, elvált; egyedülálló, özvegy; házas, első házasságban; házas, nem első házasságban. Hányadik házassága:___; élettársi viszony; szülőkkel él együtt; egyéb (pl. nagyszülőkkel él.)

•  Az ön jelenlegi családjában betöltött szerepe rovat az amerikai " családtagság" kategóriának felel meg. Itt is új lehetőségként került be a nagyszülőkkel való együttélés, hiszen Magyarországon általános tendencia - különösen vidéken - , hogy generációk élnek együtt. A többgenerációs együttélés számos segítségnyújtási forma alapja lehet, de problémát is jelenthet.

•  Többgenerációs családban természetesen előfordul, hogy egy családtagnak egyidejűleg több szerepet kell betöltenie a család struktúrájában. Például az anya egyben lánya is a vele együtt élő idős szüleinek. Ennek megfelelően az alábbi kategóriák alakultak ki: apa (vagy ha gyermek nincs, a férfi, vagy férj); anya (vagy ha gyermek nincs, akkor nő, vagy feleség); első gyerek; második gyerek; harmadik gyerek; negyedik vagy további gyerek; nagyapa; nagymama; egyéb.

•  A Családszerkezet kategóriája a jelenlegi életkörülmények amerikai változata alapján készült. A magyar változat készítése során nehéz volt teljes mértékben lefedni ezt a kategóriát, így legegyszerűbb és legbiztosabb módszert választottuk: a válaszadó írja be, hogy kivel él együtt, egy háztartásban, feltüntetve az illető korát. A kor, mint járulékos információ fontos adalék lehet az OCST értelmezése során: például a szülők kora nagymértékben kihat a család működésére.

•  A gyermekek a családban kategória az amerikai családszerkezet és a gyerekek száma kategóriák átdolgozása során jött létre. A családszerkezet amerikai kategóriáján belül Olson arra volt kíváncsi, hogy a szülők biológiai, nevelő, örökbefogadó kategóriába tartoznak vagy esetleg azonos neműek-e. E kategóriák Magyarországon sokszor nem egyértelműen jelölhetők, hiszen elvált és újraházasodott szülőknél egy szülő egyszerre lehet biológiai és nevelő is akár. Ezen kategória esetén is arra kértük tehát a válaszadót, hogy a saját szemszögéből töltse ki a gyerekek adatait. Így nemcsak a gyerekek száma, de kora és a kitöltővel való vérségi vagy egyéb kapcsolata is megragadható lett.

•  Egy újabb kategóriát is fontosnak tartottunk beilleszteni a háttérinformációk közé. Olson fontosnak tartja a családi működésre nézve a szituatív stresszhatások feltérképezését ; ezek feltárását célzó rovat viszont az amerikai háttérinformációs lapon nem szerepel, általában a terapeuta az első interjú során, vagy egyéb formában szokott rákérdezni. Az OCST magyar változata döntően kutatási céllal készült, ezért a szituatív stresszhatások megismerése érdekében egy új kérdés került bele, az alábbi válaszlehetőségekkel: családtag elhalálozása; családtag súlyos betegsége; családtag balesete; munkahely elvesztése; munkahelyváltás; új iskolába kerülés; válás; egyéb (számos, előre nem körvonalazható további stresszhatás is elképzelhető).

Az amerikai űrlaphoz képest megváltozott a kategóriák sorrendje is. A legjelentősebb változtatást a kitöltő családban betöltött szerepének meghatározása tette szükségessé, amely a családszerkezetet feltérképező kategória elé került, megkönnyítendő a családszerkezeti kérdés megválaszolását. Adott személy tehát előbb definiálja a családban betöltött státuszát, ehhez viszonyítva a családtagok szerepét.

B) Az OCST-4 kérdőív:

A magyar változat nem tartalmaz válaszlapot (ld. Függelék), hanem a kérdések megválaszolása közvetlenül az adott állítás mellett történik az ötfokú értékelő skála megfelelő oszlopában, X-jellel. Emellett megszüntettük a számszerű válaszfokozatokat (kerülendő az értékelő minősítést, amely kultúránkban az 1-5 számjegyekhez kapcsolódik), helyette a két szélső pont jelentése: "egyáltalán nem jellemző a családunkra" - "nagyon jellemző a családunkra", illetve az elégedettségre vonatkozólag: "nagyon elégedetlen vagyok" - "tökéletesen elégedett vagyok". A szélsőségek közötti ötfokú szóbeli értékelést szorgalmaztuk.

6.7. táblázat

* Mivel a magyar adaptációs kutatások még folyamatban vannak, ezért a teszttel kapcsolatos változtatások jogát fenntartjuk.

6.3.3.3. Az OCST-4 használata

A vizsgálati személyek egy választásuk szerinti, a vizsgáló részéről kontrollálatlan környezetben töltik ki a kérdőíveket. Azt az instrukciót kapják, hogy ne beszéljék meg válaszaikat a családtagjaikkal, míg be nem fejezték a kitöltést. Az elkészített kérdőíveket lezárt borítékban adják vissza a kutatónak vagy a családot vizsgáló szakembernek.

Az amerikai változatban a gyerekek a tesztet 12 éves kortól tölthetik, s bár a német munkacsoportok ezzel kapcsolatban kétségeiket fejezték ki (Thomas, 1988), a magyar gyermekek számára is adott ez a lehetőség.

6.3. 4. Az OCST-4 kiértékelése

A teszt ötvenkét állítását értékelve - a kohézió, a flexibilitás és a kommunikáció dimenziók mentén - az alábbi pontszámok adhatók:

1 pont "Egyáltalán nem jellemző a családunkra"

2 pont "Kevéssé jellemző a családunkra"

3 pont "Némileg jellemző a családunkra"

4 pont "Általában jellemző a családunkra"

5 pont "Nagyon jellemző a családunkra"

Az elégedettségre vonatkozó állítások esetén (53-62 item):

1 pont "Nagyon elégedetlen"

2 pont "Némileg elégedetlen"

3 pont "Általában elégedett"

4 pont "Nagyon elégedett"

5 pont "Tökéletesen elégedett"

Az angol változat kiértékelése papír-ceruza módszerrel és számítógéppel is történhet.

6.3.5. Az OCST-4 profil, és az eredmények értelmezése

6.3.5.1. A kohézió és a flexibilitás dimenziói mentén történő értelmezés

Az OCST-4 fejlesztései során az értékelést segítő profil-pontrendszer készült a kohézió és a flexibilitás hat skálájának elemzése céljából. A pontrendszer összetettebb és átfogóbb kiértékelést tesz lehetővé, mint a korábbi OCST változatok. A skálák mentén összehasonlíthatók az egyes családtagok egyéni pontszámai és lefordíthatóak egy adott családrendszertípusra (Olson és Gorall, 2004).

6.3.5.1.1. Értelmezési támpontok a kohézió és a flexibilitás két elsődleges dimenziója mentén

A családon belüli érzelmi kötődés milyenségét a kohézió dimenziója mentén kidolgozott három skála: a széteső (kiegyensúlyozatlan), az összetartó (kiegyensúlyozott) és az egybefonódott (kiegyensúlyozatlan) skálaértékek határozzák meg. A három skálán elért értékek egymáshoz viszonyítva jelzik, hogy a családtagok hogyan egyensúlyoznak az elkülönülés és az egybefonódás között.

Például:

•  Ha az összetartó alacsony érték a széteső magas és az egybefonódott alacsony értékeivel társul akkor ez a családtagok közötti nagyfokú érzelmi elkülönülést jelzi.

•  Ha az összetartó alacsony értéke, az egybefonódott magas és a s zéteső alacsony értékeivel áll együtt, akkor a családtagok között túlzottan erős érzelmi kötődésre gondolhatunk, mely ellenáll az egyéni függetlenedési törekvéseknek.

•  Ha az összetartó magas értéke alacsony s zéteső és egybefonódott értékekkel társul, ez jelzi a családon belüli egészséges érzelmi kötődést, mely magában foglalja a család iránti érzelmi elkötelezettséget, és emellett teret ad az egyéni függetlenedési igények kifejeződésének is.

A családon belüli változás és változtatás mértékét a flexibilitás dimenziója esetében szintén három skála egymáshoz való viszonya határozza meg. Ezek: a merev (kiegyensúlyozatlan), a rugalmas (kiegyensúlyozott), és a kaotikus (kiegyensúlyozatlan) skálák.

Például:

•  Ha a rugalmas skálán elért alacsony érték a merev magas és a kaotikus alacsony értékeivel társul, akkor a családon belüli merev szabályok és szerepek megnehezítik a szituatív és a fejlődésfüggő változások kezelését.

•  Ha a rugalmas alacsony értéke a kaotikus magas és a merev alacsony értékeivel áll együtt, akkor ez utal a családon belüli szabályok kidolgozatlanságára, a szerepek esetlegességére, és ezek betartásának következetlenségére.

•  Ha a rugalmas magas értéke a kaotikus és a merev alacsony értékeivel társul, akkor egy olyan család képe rajzolódik ki, ahol rugalmasan kezelik a változásokat és emellett következetesek azok betartásában. A családtagok számára a családon belüli szerepek jól körvonalazottak, igényekhez szabottak, és szükség esetén rugalmasak - mindez megkönnyíti az alkalmazkodást.

A középtartományba eső érték nem feltétlenül jelez problémás funkcionalitást. Az összetartó és a rugalmas skálák középső értékeinek valamely diszfunkciót jelző skálán elért magas értékekkel való együttállása a problémák mérsékeltebb jelenlétére utal, mely tényt, mint potenciális rizikót, a terápia során figyelembe kell venni.

6.3.5.1.2. A hat családtípus jellemzői

Olson (2004) amerikai populáción végzett kutatásai eredményeképpen a gyakorlatban hat egymástól független, jól differenciált családtípust különböztetett meg. E típusok eltérnek a Circumplex modellben található 16 elméleti családtípustól, de megtartják a modell azon alapvető koncepcióját, miszerint a flexibilitás és a kohézió dimenziók mentén megragadható a családok egyéni mintázata. Az OCST segítségével végzett mérés tehát egyértelmű segítséget nyújt a kiegyensúlyozott, vagyis jól funkcionáló és a kiegyensúlyozatlan, vagyis problémás családok elkülönítésében.

A hat családtípus a legjobban funkcionálótól a legproblémásabbig terjed (Olson és Gorall, 2004). Az elnevezések tükrözik az adott családtípus jellegzetességeit:

•  kiegyensúlyozott (Balanced);

•  mereven összetartó (Rigidly Cohesive);

•  átlagos (Midrange);

•  rugalmasan kiegyensúlyozatlan (Flexibly Unbalanced);

•  kaotikusan széteső (Chaotically Disengaged);

•  kiegyensúlyozatlan (Unbalanced).

6.3. ábra. A hat OCST IV családtípus grafikus ábrázolása a kohézió
és a flexibilitás skálái mentén (Olson és Gorall, 2004, 7. o.)

1. A kiegyensúlyozott családtípus:

Erre a családtípusra (lásd. 6.3. ábra) a kohézió és a flexibilitás kiegyensúlyozott skáláin (összetartó, rugalmas) elért magas értékek és a kiegyensúlyozatlan skálákon (merev, kaotikus, egybefonódott, széteső) elért alacsony értékek jellemzőek.

Az összetartó magas, és a kiegyensúlyozatlan kohéziós skálák (egybefonódott, széteső) alacsony értéke megfelelő érzelmi kötödésre utal; tehát e közegben a családtagok jól egyensúlyoznak a függés és a függetlenség szélsőségei között.

A rugalmas magas és a kiegyensúlyozatlan flexibilitás skálák (merev, kaotikus) alacsony értéke jelzi, hogy ezek a családok kezelik a legjobban a mindennapos stresszt és a kapcsolati változásokat.

2. A mereven összetartó családtípus:

E típusnál az összetartó skálán elért magas, az egybefonódott közepes, és a s zéteső alacsony értéke megfelelő érzelmi közelséget jelez (lásd. 6.3. ábra). A rugalmas közepes értéke viszont, a magas merev értékekhez kapcsolódva azt jelzi, hogy a szerepek és szabályok nagyon kötöttek és nehezen változtathatóak. A terápiának tehát a flexibilitás dimenziója mentén kell változást elérnie, segítve a családtagokat a szabályok és szerepek rugalmasabb kezelésében.

3. Az átlagos családtípus:

Olson kutatásai során elkülönítette a közepes tartományba tartozó családokat (lásd. 6.3. ábra). Ezekre minden skála esetén a közepes övezetbe eső pontszámok jellemzőek, kivéve a merev skálát, melynek értékei az alacsony vagy a magas tartományba eshetnek. Ez a típus megfelelően működik, de nem jellemzőek rájuk a magas szintű erősségek vagy nehézségek sem (Olson és Gorall, 2004).

4. A rugalmasan kiegyensúlyozatlan családtípus:

Ezeket a családokat minden skálán magas pontszámok jellemzik az összetartó kivételével, ahol közepes és alacsony értékek találhatóak (lásd. 6.3. ábra). Az összetartó értékek a széteső és egybefonódott szempont magas pontszámaival kombinálódva problémás érzelmi kötödésre utalnak. A családtagok nem tudják megtalálni az igényeiknek megfelelő egyensúlyt az elkülönülés és az együttesség között, ami a két szélsőség közötti ingadozáshoz vezet. A rugalmas skála magas értékei viszont arra utalnak, hogy ezek a családok nyitottak a változásokra, ami kedvező terápiás kilátásokat sejttet. Olson ezt a családtípust tartotta a legnehezebben jellemezhetőnek.

5. A kaotikusan széteső családtípus:

E típusba erősen problémás családok tartoznak. A családtagok közötti nem megfelelő érzelmi kapcsolatra utal az alacsony összetartó mellett a magas s zéteső skála pontszám (lásd. 6.3. ábra). A családtagok a családtól való érzelmi elkülönülést preferálják, amit az is mutat, hogy nem tudják egymást érzelmileg támogatni a mindennapi nehézségek leküzdésében. Még inkább kedvezőtlenné teszi a helyzetet, hogy ezen változtatni sem akarnak, amire a magas kaotikus és alacsony rugalmas értékek utalnak. Hasonlóképpen nehéz változást elérni náluk is, mint a hatodik családtípusnál.

6. A kiegyensúlyozatlan családtípus:

Ez a típus a kiegyensúlyozott családok tökéletes tükörképe. Magas érték jellemzi a négy kiegyensúlyozatlan skálán, és alacsony a kiegyensúlyozott skálákon. A funkcionalitást tekintve a családtagok közötti érzelmi kötödés nem megfelelő, és a változásokat is elutasítják. Olson tapasztalatai szerint ezek a családok, ha jelentkeznek is terápiára, valószínűleg pár ülés után elmaradnak, ugyanis nincs meg bennük a változtatásra való törekvés.

Olson és munkatársai létrehozták a Circumplex modell grafikus térképét (lásd. 6.4. ábra), melyen a kohézió és a flexibilitás dimenziói mentén, mind a kiegyensúlyozott, mind a kiegyensúlyozatlan skálák értékei feltüntethetőek. A családi funkcionalitást ábrázoló térkép alkalmas az egyes családtagok értékeinek jelölésére és összehasonlítására.

6.4. ábra A Circumplex modell grafikus
térképe (Olson és Gorall, 2004, 10. o.)

6.3.5.2. A CSKS (családi kommunikáció skála) és a CSES (családdal való elégedettség skála) mentén történő értelmezés

A pontrendszer természetesen kiegészül a családtagok kommunikációját és elégedettségét becslő értékekkel. A CSKS pontszámok információt nyújtanak a családon belül működő pozitív kommunikáció minőségéről. Minél magasabb ez az érték, annál jobb előrejelzője lehet a terápiás folyamat sikerességének is. Olson feltételezése szerint a családtagok közötti pozitív kommunikáció hozzájárul a kohézió - mint érzelmi kötődés -, és a flexibilitás - mint a szerepek, és szabályok- dimenzióinak megváltoztatásához, a családtagok egyéni igényeinek összehangolásával.

A CSES érték megmutatja, hogy az egyes családtagok általánosságban mennyire elégedettek jelenlegi közös életükkel. Minél nagyobb ez az érték annál kevesebb változtatásra van szükség. Ha viszont az érték alacsonyabb övezetbe esik, megvizsgálhatjuk, hogy egy-egy a családtag a családi funkcionalitás mely dimenziói mentén (pl. érzelmi közelség, szabályok, szerepek, stb) igényel változtatásokat. Ekkor tüzetesebben elemezhetjük az elégedettség skáláján szereplő egyes állításokra adott számértékeket, külön a kohézió, külön a flexibilitás és külön a kommunikáció dimenzióinál. A CSES segítséget nyújthat a terápia során a családtagok egyéni igényeinek megfelelő változtatások összehangolásában.

6.3.5.3. A kiegyensúlyozott/kiegyensúlyozatlan arány pontszámai

Olson (2004) és munkatársai a kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan családi funkcionalitás elkülönítésére három arányszámot dolgoztak ki a kohézió dimenzióra, a flexibilitás dimenzióra és ezek együttesére vonatkozóan. Ezek az arányszámok lehetőséget adnak annak becslésére, mennyire egészségesen funkcionál a családrendszer. A kohézióarány pontszáma : az összetartó skála értéke, valamint a s zéteső és az egybefonódott skála átlagának a hányadosa; a flexibilitásarány esetében a rugalmas skála értékét kell osztani a merev és a kaotikus skála értékének átlagával.

Az összarány a család kiegyensúlyozott (jól funkcionáló) és kiegyensúlyozatlan (problémás) jellemzőinek viszonyát fejezi ki; kiszámolásához a kiegyensúlyozott skálák (összetartó és rugalmas) értékeinek átlagát kell osztani a kiegyensúlyozatlan skálák (széteső, egybefonódott, merev, kaotikus) értékeinek átlagával. Minél magasabb ez az arány, annál jobban funkcionál a családrendszer.