Processzometriai rendszer kódutasítási instrukció

Processzometriai rendszer kódutasítási instrukciója

Elsődleges jelek

Bíztatás (BIZT)

Az egyik fél valamilyen módon bíztatja, buzdítja a másikat a válaszadásra, érdeklődik a javaslata iránt, esetleg felkéri párját, hogy mondja az ötletét.

Példák

•  Mi jut eszedbe róla?

•  És te mit mondtál rá, szívem?

•  Hát akkor?

•  Örülök, ha ötletet adsz!

•  Nem, hát mi?

Döntés kérése (DOK)

Miután több javaslat is elhangzott egy adott táblánál, az egyik fél valamilyen módon a másikat kéri arra, hogy döntse el, hogy melyik legyen a végső.

Példák

•  Na, melyiket szeretnéd?

•  Szóval akkor legyen?

•  Akkor marad szörny alulnézetből?

•  Kutya?

Döntés kérésre (DOKRE)

Miután több javaslat is elhangzott egy adott táblánál, az egyik fél a másik kérésére eldönti, hogy melyik legyen a közös javaslat.

Példák

•  A: Melyiket szeretnéd? (DOK)

B: Akkor legyen két ember egymással szemben. (DOKRE)

•  A: Akkor egy irha? (DOK)

B: Igen, mondjuk az. (DOKRE)

Döntés, amely nem kérés nyomán jön létre (DO)

Több javaslat is elhangzik egy adott táblánál, mire az egyik fél eldönti, hogy melyik legyen a végső javaslat. Mindezt nem a másik kérésére teszi.

Példák

•  Akkor medve.

•  Legyen az első.

•  Két nő, kész.

Ellenkezés (ELL)

Az egyik fél a másik fél javaslatára ellentmondással reagál, nem tudja elfogadni a másik által mondott tartalom egy részét, vagy az egészet.

Példák

•  Nem!

•  Látom én amit, mondasz, de ez nem hasonlít orrszarvúra.

•  Hát mondjuk a feje, az nem tudom mennyire.

•  Jó, hát neked az, de nekem nem.

•  A: Én erre azt mondtam, hogy fanyüvő.

B: De a fanyüvőnek nincs szakálla. (ELL)

•  A: Két ragadozó mászik felfelé

B: Inkább lefelé. (ELL)

•  A: Ez egy ember, itt a lába.

B: Ott a lába. (ELL)

Ellenkezés - harmadik (ELL3)

(Nem szükséges külön jelölni, mert a program automatikusan számolja.)

Az egyik fél az adott táblánál harmadszor (vagy annál is többször) mond ellent a párjának.

Feladatra vonatkozó (FV)

Az egyik fél olyan kérdést vagy megjegyzést tesz fel a másik fél számára, ami arra vonatkozik, hogy mi a feladat, hogyan kell megoldani. Olyan esetben is ezt a kódot adjuk, ha a másik feladatra vonatkozó kérdésére, vagy megjegyzésére reagál, azt helyesli, vagy annak mond ellent.

Példák

•  Vagy így kell nézni, vagy így kell nézni, gondolom, mert szimmetrikus, nem?

•  Már ne forgassuk vissza, mert akkor sokkal bonyolultabbá válik.

•  Mindegy, hogy hogyan nézzük?

•  A: Egyet kell?(FV)

B: Igen, egyet kell mondjunk. (FV)

•  A: Akkor találjunk valami harmadikat. (FV)

B: Nincs harmadik! (FV)

Feladatra vonatkozó - harmadik (FV3)

(Nem szükséges külön jelölni, mert a program automatikusan számolja.)

Az egyik fél az adott táblánál harmadszor (vagy annál is többször) tesz fel kérdést vagy megjegyzést a másik fél számára, ami arra vonatkozik, hogy mi a feladat, hogyan kell megoldani. Olyan esetben is ezt a kódot adjuk, ha a másik feladatra vonatkozó kérdésére, vagy megjegyzésére reagál, azt helyesli, vagy annak mond ellent.

Helyeslés javaslat nélkül (HEJN)

Az egyik fél helyesli a másik által mondottakat, úgy, hogy a megszólalásában nem mondja ki a helyeselt tartalmat.

Példák

•  Igen.

•  Aha.

•  Szerintem is!

•  Valóban.

•  Tényleg az!

Helyeslés javaslattal (HEJ)

Az egyik fél helyesli a másik által mondott tartalmat, oly módon, hogy ki is mondja a helyeselt javaslatot (vagy annak szinonimáját).

Példák

•  Aha, egy denevér.

•  Jó, óriás.

•  Aha, ez a lába.

•  A: Két állat mászik felfelé

B: Másznak felfelé. (HEJ)

Helyeslés - harmadik (HE3)

(Nem szükséges külön jelölni, mert a program automatikusan számolja.)

Az egyik fél az adott táblánál harmadszor (vagy annál is többször) helyesli (javaslattal vagy nélküle) a másik által mondottakat. A "Feladatra vonatkozó" helyesléseket nem számoljuk bele!

Igazodás (IG)

Az egyik fél a saját javaslatát a másik kedvéért úgy alakítja, hogy azt a másik el tudja fogadni. Más, mit a Saját továbbfűzése , mert ott nincs meg ez az igazítási szándék.

Példák

•  A: Medve. (UJ)

B: Orrszarvú. (UJ)

A: Olyan medve, aminek ilyen hosszú orra van (IG)

•  A: Macskaféle. (UJ)

B: Elég brutális. (KV)

A: Hát mondjuk csak a sziluettje. (IG)

Indítás kérdéssel (IK)

Az egyik vizsgálati személy az adott táblánál elsőként szólal meg, s ezt kérdés formájában teszi.

Példák

•  Gitár?

•  Ez tudod mi?

•  Két nő korongozik. Nem?

Indítás nullázó kezdésként (INULL)

Az egyik fél az adott táblánál elsőként szólal meg, kifejezésre juttatja, hogy semmi nem jut eszébe, vagy magának a foltnak nincs jelentése. Már az elején elveti annak a lehetőségét, hogy a foltot bárminek is el lehessen nevezni, illetve, hogy közös javaslatra jussanak.

Példák

•  Hm, ez megint a nehezebbek közé tartozik.

•  Fogalmam sincs.

•  Ezt nem tudom első ránézésre.

•  Hát erről aztán semmi nem jut nekem az eszembe!

Indítás javaslat nélkül (IJN)

Az egyik fél az adott táblánál elsőként szólal meg, de ez a megnyilvánulásával nem vet fel a táblára vonatkozó tartalmi javaslatot.

Példák

•  Kezdd te!

•  Szerintem.

•  Na, és az utolsó!

Indítás javaslattal (IJ)

Az egyik fél az adott táblánál elsőként szólal meg, s a megnyilvánulásával felvet egy, a táblára vonatkozó tartalmi javaslatot.

Példák

•  Ez szerintem szarvasbogár.

•  Két orrszarvúgyerek találkozott

•  Denevér.

•  Ez szebb pillangó, mint az elsőnél.

Integrálás (INT)

Az egyik fél a saját- és a másik javaslatából egy újat alkot, úgy hogy mind a két javaslatnak egy-egy részét beleszövi a javaslatba - integrálja azokat.

Példák

•  A: Húsvéti nyulak. (UJ)

B: Szerintem olyan, mint egy ilyen petrezselyemvágó. (UJ)

A: Akkor legyen nyúlfejű petrezselyemvágó. (INT)

Kitérő verbalizáció (KV)

Azok a verbális megnyilvánulások tartoznak ide, mikor az egyik fél mondata nem a táblára vonatkozik. Ha pl. a vizsgálatvezetőhöz beszél, egy saját élményét mondja el, vagy nem hallotta, nem értette tisztán a másik által mondottakat és ezért visszakérdez .

Ezzel nem jutnak közelebb a közös javaslathoz, de a hátráltatás mértéke sem jelentős.

Példák

•  Mennyi idő áll rendelkezésünkre? /vv.-höz/

•  Hű ez elég brutális.

•  A: Egy tál spagetti. (UJ)

B: Hogy megennék most egy olyat! (KV)

•  A: Egy gekko. (UJ)

B: Micsoda, mondd hangosabban? (KV)

Kompromisszum (KOMP)

Az egyik fél, bár a másik javaslatát rezignáltan, fenntartással fogadja, mégsem vállalja a partnerrel való konfliktust, nem kísérli meg a javaslat megváltoztatását. "Én képes vagyok lemondani a véleményemről, csak oldjuk meg!" hozzáállást sugall.

Példák

•  Végül is elfogadhatom a katicabogarat.

•  Gondolod, hogy egy menyasszony? Felőlem az is lehet.

•  Hát. legyen.

•  A: De most, ha kötöd magad, akkor semmi értelme végigcsinálni, ez nem róka, a hanem szarvasbogár (ELL)

B: Szerintem ez egy szarvasbogár. (ironikus hangsúllyal mondja) (KOMP)

Közös továbbfűzése, ismétlése (KTOV)

Abban az esetben kódoljuk ezt a jelet, ha kialakul egy közös javaslat, melyet mindketten elfogadnak, és az egyik fél ezt a közöset fűzi tovább, vagy ismétli meg.

A közös javaslat kialakulását jelzi a helyeslés (HEJ, HEJN), a továbbfűzés (MTOV), és az integrálás (INT). Ha csak tudomásulvétel (TUD) történik, akkor még nem beszélhetünk közös tartalomról.

Példák

•  A: Ezek itt halak a tenger alatt. (UJ)

B: Igen halak, ez egy tengervilág, ott egy korall is. (MTOV)

A: És itt pedig rákok, vízipókok. (KTOV)

•  A: Két pincér az asztalra teszi a terítőt. (UJ)

B: Két néger gázsi a kondér fölött kavar. (UJ)

A: Ez végül is hasonló, legyen két nő akkor. (INT)

B: Akik leszbikusok. (KTOV)

Másik javaslatának továbbfűzése, felelevenítése (MTOV)

Az egyik fél továbbfűzi a másik fél javaslatát, vagy visszahozza (feleleveníti) ami már egyszer elhangzott, de akkor nem vittek tovább.

A felelevenítés során sor kerülhet a korábbi javaslat megismétlésére, vagy akár annak továbbfűzésére is.

Példák

• A: Ez lehetne egy gitár (UJ)

B: Akár egy lófejet is láthatunk benne. (UJ)

A: Igen talán (HEJN)

B: Talán a gitár mégis jobb? (MTOV)

(A fenti a felelevenítésre példa)

•  A: Ez lehetne vakond! (UJ)

B: Aki a föld alatt mászik, és ezek a gyökerek! (MTOV)

(A fenti a továbbfűzésre példa)

Negatív megjegyzés az együttműködésre (MEGJ)

Az egyik fél negatív megjegyzést tesz az együttműködésükre. A megjegyzés az interakcióra vonatkozik, nem pedig a másik által mondott tartalmat minősíti.

Példák

•  Neked semmi sem jó.

•  Hát úgy tűnik, mi nem tudunk egykönnyen egyességre jutni!

•  Ha mindenre nemet mondasz, nem fogunk soha megegyezni

•  Ne legyél már ilyen!

Nullázás (NULL)

Az egyik fél kifejezésre juttatja, hogy semmi nem jut eszébe, vagy magának a foltnak nincs jelentése, ezzel elveti annak a lehetőségét, hogy a foltot bárminek is el lehessen nevezni, illetve, hogy közös javaslatra jussanak.

Példák

•  Hát.szerintem nem.egyáltalán nem hasonlít semmire.

•  Hát erről aztán tényleg semmi nem jut nekem az eszembe!

•  Én most már végképp nem tudom!

•  Hát azt hiszem én sem tudok semmit.

Összesítés (OSSZ)

Az egyik fél összegzi, hogy az eddigi egyezkedés során az adott táblánál milyen javaslatok hangoztak el, vagy ha egy javaslatról beszéltek sokat, akkor a lényeges jellemzőit kiemeli.

Példák

•  Tehát két dologról beszéltünk eddig, az egyik az, hogy egy szarvasbogár ez, vagy pedig, vagy két pap.

•  Szóval, akkor ezek itt néger nők, akik bájitalt kotyvasztanak.

Saját javaslat ismétlése (SI)

Az egyik fél alakítás nélkül, szinte szó szerint megismétli a saját javaslatát, vagy utal rá, de továbbfűzés nélkül.

Példák

•  A: Megy egy jaguár. (UJ)

B: Nekem az jutott eszembe, hogy valami japán festmény. (UJ)

A: Vagy egy jaguár megy. (SI)

•  Ez abszolút az, amit én mondtam.

Saját javaslat továbbfűzése (STOV)

Az egyik fél a saját javaslatát fűzi tovább, anélkül, hogy a másik fél részéről megtörtént volna a javaslat helyeslése (HEJ, HEJN) továbbszövése (MTOV) vagy integrálása (INT). (Ez utóbbi esetekben a Közös javaslat továbbfűzése - KTOV jelet adjuk).

Ha tisztázó kérdés hangzik el a javaslat részletezése előtte, akkor arra nem adhatjuk, hanem tisztázó magyarázatot jelölünk.

Példák

•  A: Szóval szarvasbogár. (UJ)

B: Szerintem állarc. (UJ)

A: Nézd meg, itt a feje, csápjai, lába. (STOV)

•  A: Pumpálnak a nők (UJ)

B: Aha. (TUD)

A: Látod, gumimatracot, itt! (STOV)

Saját javaslat - ötödször (S5)

(Nem szükséges külön jelölni, mert a program automatikusan számolja.)

Az egyik fél a saját javaslatát ötödször ismétli, vagy továbbfűzi.

Saját javaslat visszavonása, érvénytelenítése (önkizárás) (SVISSZ)

Az egyik fél visszavonja, érvényteleníti azt, amit korábban mondott.

Példák

•  A: Mi lenne, ha medve lenne. (UJ)

B: Inkább párduc. (UJ)

A: Ja, tényleg nem hasonlít medvéhez. (SVISSZ)

•  A: Hát valami állat, aminek hegyes az orra. (UJ)

B: De hogy? (TK)

A: Hát irreális persze.. (SVISSZ)

Tisztázó kérdés (TK)

Az egyik fél tisztázni szeretné, hogy a másik fél hogyan látta az általa mondott javaslatot, s erre vonatkozó kérdést tesz fel, vagy megkéri, hogy részletezze, magyarázza el.

Példák

•  Hol látod azt a bogarat?

•  Akkor hol van a farka és a lába?

•  És ez a rész, ez mi?

•  Milyen fajta rákot keressek?

•  Két kaméleon?

•  Hát ezt totál nem értem, mondd el, hogy látod!

Tisztázó magyarázat (TM)

Az egyik fél elmagyarázza az általa látott tartalmat azért, hogy a másik fél jobban megértse, ő is belelássa, vagy a másik fél tisztázó kérdésére választ ad. (Ha nem a másik kérésére beszél a saját javaslatáról, akkor saját továbbfűzését adjuk.)

Példák

•  A: És ez mi? (TK)

B: Ez az összekoccanásból származó vér. (TM)

•  A: Milyen kutya? (TK)

B: Kutya, Black and white whisky kutya. (TM)

•  A: Mit csinál? (TK)

B: Megy. (TM)

•  A: Itt, a sziluettje. (STOV)

B: Hmmm.(TUD)

A: De ez itt nincs így kirajzolva, kidolgozva szépen. (TM)

Tudomásul vétel (TUD)

Az egyik fél a másik által mondott tartalmat tudomásul veszi. Nem biztos, hogy egyet is ért vele, csak jelzi, hogy érti, miről beszél a másik.

Példák

•  Aha

•  Hmm.

•  Ja.

Új javaslat (UJ)

Az egyik fél egy új javaslatot mond. Minden olyan értelmezési javaslatot ide sorolunk, amely a korábbi tartalmaktól eltérő fogalmi körből származik és egyértelmű, hogy nincsen asszociációs kapcsolatban a korábbi tartalmakkal. Amikor látszik az asszociációs kapcsolat, akkor saját-, vagy közös továbbfűzést adunk. (Ha kérdésként mondja az új tartalmat, akkor Új javaslat - kérésként jelölünk.)

Példák

•  Lehetne akár egy kiterített állatbőr is. (UJ)

•  A: Nekem ez egy lepke. (UJ)

B: Inkább egy gonosz ördög. (UJ)

Nem tartozik közé:

•  A: Két nő kavargat. (UJ)

B: Két boszorkány főz. (MTOV)

•  A: Ez egy arc. (UJ)

B: Inkább koponya. (MTOV)

Új javaslat kérdésként (UJK)

Az egyik fél az új javaslatot kérdés formájában fogalmazza meg.

Példák

•  És a lepkéhez mit szólsz?

•  Disznó talán?

•  Akár egy denevér is lehetne, nem?

Új javaslat - harmadik (UJ3)

(Nem szükséges külön jelölni, mert a program automatikusan számolja.)

Az egyik fél az adott táblánál harmadszor (vagy annál is többször) új javaslatot mond, kijelentésként vagy kérdésként.

Példák

•  A: Ez lehetne egy álarc. (UJ 1)

A: Akár egy négylábú állat is lehetne (UJ 2 )

A: Egy denevérnek is nézhetnénk. (UJ 3 )

Utolsó szó - javaslat nélkül ismételve (USZJNI)

Az egyik fél megismétli a másik fél mondatát úgy, hogy ez a verbális megnyilvánulás lesz az utolsó az adott táblánál. Fontos, hogy a megismételt mondat ne tartalmazzon a táblára vonatkozó konkrét javaslatot (ha tartalmaz, U tolsó szó - tartalommal ismételve jelet adunk.)

Példák

•  A: Ebben maradunk.

B: Jó, ebben maradunk. (USZJNI)

•  A: Akkor ez lesz végül.

B: Igen, ez lesz a végső. (USZJNI)

Utolsó szó - javaslat nélkül, nem ismételve (USZJNNEI)

Annál a félnél jelöljük, aki a táblára vonatkozó utolsó verbális megnyilvánulást tette. Ez a verbális megnyilvánulás nem lehet a másik fél előző mondatának megismétlése (ha mégis: U tolsó szó - javaslat nélkül, ismételve) , illetve nem tartalmazhat a táblára vonatkozó javaslatot. (ha mégis: Utolsó szó - javaslattal, nem ismételve).

Példák

•  A: Akkor a fagyi. (DO)

B: Igen, ebben maradtunk.(USZJNNEI)

•  A: Meglőtt medvék felemelik a fáklyát. (UJ)

B: Jó, rendben. (USZJNNEI)

•  A: Én erre azt mondtam, hogy két törpe.

B: Ezt elfogadom. (USZJNNEI)

Utolsó szó - javaslattal, ismételve (USZJI)

Annál a félnél jelöljük, aki a táblára vonatkozó utolsó verbális megnyilvánulást tette, és ez a másik fél előző verbális megnyilvánulásának lényegi megismétlése. Az adott táblára vonatkozó végső javaslatot is magában kell foglalnia.

Példák

•  A: Akkor ez egy elefánt.

B: Igen, ez egy elefánt. (USZJI)

•  A: Legyen indián a hegytetőn.

B: Indián a hegytetőn. (USZJI)

Utolsó szó - javaslattal, nem ismételve (USZJNEI)

Annál a félnél jelöljük, aki a táblára vonatkozó utolsó verbális megnyilvánulást tette, úgy, hogy a végső javaslatot is kimondja, és nem a másikat ismétli.

Példák

•  A: Jó. (HEJN)

B: Szerintünk denevér. (USZJNEI)

•  Hát akkor legyen pillangó. (USZJNEI)

•  A: Akkor két ember, akik néznek egymásra egy kondér felett. (INT)

B: Két nő. (USZJNEI)

•  A: Nem láttam, amit te mondtál, mi legyen? (DO)

B: Legyen vaddisznó. (USZJNEI)

Viszonymeghatározó jelek

Kritika (hangsúly vagy szóbeli is lehet) (KR)

Abban az esetben jelöljük, ha az egyik fél nyíltan kimondva vagy hangsúlyával kritizálja a másik fele. A jelölés csak abban az esetben történhet meg, ha a becsmérlés a feladathelyzettel kapcsolatos.

Példák

•  Már megint pillangó. Nincs fantáziád. (ELL, KR)

•  Micsoda???? Egy kardhal?(TK, KR)

•  Nem, lófütty neked! (ELL, KR)

•  A: Ez nem róka! (ELL)

B: Hát aztán a te szarvasbogarad pont így néz ki! (ironikus hangsúllyal) (ELL, KR)

Dicséret / becézés (D)

Abban az esetben jelöljük, ha az egyik fél valamilyen pozitív, elismerő megjegyzést tesz a másik fél feladathelyzetben való működésére, az egyik fél a másikat becézi.

Fontos, hogy a hangsúly is kifejezze a pozitív üzenetet, mivel sok esetben sor kerül a becéző szavak negatív érzelmi töltettel való használatára.

A becézés nem zárja ki az ellentmondást.

Példák

•  Igen tényleg. Mennyire jó ötlet! (HEJN, D)

•  Mit gondolsz, cica?(BIZT, D)

•  Szívem, szerintem inkább lapos béka. (SI, D)

Érintés pozitív tartalommal, kedvesen (EPO)

Akkor jelöljük, ha a másik fél kedvesen, valamilyen pozitív üzenettel, vagy dicséretképpen megérinti a másik felet.

Érintés negatív tartalommal (ENE)

Akkor jelöljük, ha az egyik fél valamilyen negatív tartalommal (dühösen, türelmetlenül, becsmérlően) érinti meg a másik felet.

Felszólító mód (F)

Így jelölünk minden felszólító jellegű indítványt, javaslatot vagy kérést, amely a partnerhez szól. A pontozás független attól, hogy a felszólítás valamilyen tartalommal, a feladat megoldásával, vagy a kommunikációval kapcsolatos.

Példák

•  Te kezdjed! (BIZT, F)

•  Mondj te is valamit! (BIZT, F)

•  Na, közösen csináljuk! (FV, F)

Közbevágás (K)

Akkor jelöljük, ha az egyik fél belevág a másik szavaiba, nem engedi végigmondani, amit a másik fél akart. Ezt a jelölést alkalmazzuk függetlenül attól, hogy a közbevágás tartalmilag pozitív, vagy negatív, vagy esetleg lelkesedésből fakad.

Példák

•  A: Ez egy repülő sárkány, itt van a szája, itt a. (UJ)

B: Tényleg, ez nagyon jó, teljesen az. (HEJN, K)

•  A: Akár egy táncoló törpe is lehetne, mert.(UJ)

B: Törpe? Hát azt meg hol látod? (TK, K)

Megerősítés kérése (MK)

Akkor jelöljük, ha az egyik fél az általa mondottakkal kapcsolatban megerősítést, helyeslést kér a másik féltől, vagy ha a közte és partnere közti együttgondolkodás mértékére kíváncsi.

Példák

•  Nők diskurálnak, na, igazam van? (UJK, MK)

•  Hát egy hangszer, nem? (SI, MK)

•  Olyan macskaféle, ugye? (MTOV, MK)

"Mi" tudat (MI)

Akkor jelöljük, ha az egyik fél mondanivalóját többes szám első személyben mondja. A jelölés csak abban az esetben történhet meg, ha az adott fél mondatai mögött ténylegesen egyetértés és együttgondolkodás van.

Példák

•  Ez szerintünk denevér. (USZJNEI, MI)

•  Na, mit válaszoljunk? (IK, MI)

•  Mondjuk az erre, hogy emberek, mit szólsz hozzá? (UJK, MI)

Nevetés (N)

Az egyik fél partnerére mosolyog, vagy valamin felnevet.

Ránézés pozitív tartalommal (RPO)

Akkor jelöljük, ha a másik fél kedvesen, valamilyen pozitív üzenettel, vagy dicséretképpen a másik félre néz.

Ránézés negatív tartalommal (RNE)

Akkor jelöljük, ha az egyik fél valamilyen negatív tartalommal (dühösen, türelmetlenül, becsmérlően) néz a másik félre.

Ránézés és nevetés egyszerre (RN)

Akkor jelöljük, ha az egyik fél kedvesen, valamilyen pozitív üzenettel, vagy dicséretképpen a másikra néz, és eközben nevet.

Táblát kezébe veszi (T)

Az egyik fél a táblát felveszi az asztalról, kiveszi a másik kezéből, vagy forgatja.

Csak akkor jelöljük, mikor épp megfogja, később, mikor már csak tartja, már nem kapja meg ezt a másodlagos jelet. Nem jelöljük, ha a felek egymás kezébe adják a táblát.