3.2. Személyes pszichológiai munka "tapasztalati tanulással"

A pár- és családdiagnosztikai eszközök használatát tanuló szakember-jelölt számára rendhagyó követelmény lehet a személyes élményekből merítkező tanulás. A már valamely humán segítő szakterületen jártas (posztgraduális) hallgató számára azonban evidencia-értékű a saját átéléseken keresztül történő (beleélő-megértő) tudásszerzési út. A személyes bevonódással és egyéni tapasztalatokból merítő tudásszerzéssel folyó képzés eredményességét nem csupán oktatás-hatékonysági kutatások támasztják alá (Csóka, 1999, Bagdy és Wiesner, 2005), hanem a személyiség munkaeszköz voltát igénylő segítő, gyógyító szakmák is feltételként írják elő (Buda, 2004).

A magunkkal hozott készségekhez az elméleti tudás az új látásmód szemüvegét kínálja, a professzionális viszonyulást (viselkedést) azonban az átélésben fürösztött megértés útján érhetjük el. A "kimenetért" elsősorban azok a folyamatok tehetők felelőssé, amelyek a személyiségünkön belül zajlanak, ebben a kognitív szinthez az érzelmi és élményszintű (konkrét) tapasztalatok is szervesen hozzájárulnak. Ezért ebben a részben gyakorlatokat kínálunk az átélések célzott elősegítéséhez. Ezek alkalmazhatók önálló felhasználással, önelemző - írásos - feldolgozással is. Ha a párban vagy csoportban való megbeszélés nem lehetséges, a leírást kell ajánlanunk, mivel az időtlen ("jobb agyféltekei" érzelmi) tudat élményeit a racionális ("bal agyféltekés" tudatos) folyamatok időrendjébe kell beágyaznunk, objektivációval. Ha elmondás nem lehetséges, az írás is alkalmas. Éppen ezáltal lehetséges megélnünk az objektivációs történések személyes egészségerősítő hatásait (McDermott I., O'Connor J. 1998). Amit (legalább) egyszer tudatosítottunk, azt a másik embernél felismerve már jobban tudjuk kezelni.

Ha mód van a kurzuson belül gyakorlati órákra, akkor önkéntes részvétel alapján csoportban (ezen belül gyakorló párokban is) dolgozhatunk. Ekkor a tanári facilitátor funkció mederben tartja a csoporttörténéseket (a kiscsoportmunka szabályai szerint). A gyakorlatvezető tanárnak azonban "külsősnek" kell lennie (a szerep és érzelmi viszonyok tisztasága érdekében), a csoportvezetésben pedig jártassággal kell rendelkeznie.

Lehetséges az otthoni, párban történő feldolgozás is, ehhez viszont konzulens családi tanácsadó szupervízióját kell biztosítani. A párkapcsolatot érzelmileg megterhelheti a közös lelki munka, ezért készenlétben kell tartani a külső szupervizori segítség lehetőségét.

Megjegyezzük, a tegező megfogalmazás a pszichológiai munkahelyzetek belső konvencióját követi: ez az általánosan elfogadott.

Az ön- és kapcsolatelemző munka önismeret-mélyítő, kapcsolat-építő, de nem terápia. Zűrzavaros párkapcsolati helyzetekben nem vehető igénye, e téren "önterápia" nem javasolható.

Harminc gyakorlatot állítottunk össze, melyek sorrendjét is kívánatos betartani. Vannak többlépcsős gyakorlatok is, ezeket egy ülésben ("setting") érdemes feldolgozni. A harminc egység kreditértékben egy kreditnek feleltethető meg, de tekintettel az átélések leírásának célszerű otthoni feladatára, további két kreditnyi önálló munka vár a kurzus résztvevőire. Az érdemjegyet a részvétel rendszeressége és az írásos utómunkálatok bemutatása formálja ki. Nem kedvező a 10%-os hiányzásnál többnek az elfogadása.