Önmagunk felé fordulás: saját párkapcsolatunk átgondolása, elemzése
(gyakorlatok)
1. Érzékszervi ("érzéki") és érzelmi tényezők szerepe a párválasztásban, a kapcsolat jelentőségében
-
Ki a legfontosabb személy a számodra a családodban? Mondj el egy nemrégiben történt pozitív eseményt vele kapcsolatban. Mi volt ebben a történésben számodra a legfontosabb? Mi érintett meg leginkább? Mit érzetél, amikor ez történt?
-
Akár a párod volt (az előző kérdésben) a legfontosabbnak bizonyuló, akár más valaki, most gondolj a párodra. Emlékezz vissza, milyen volt a megismerkedésetek, az első találkozás. Idézd fel minél élményszerűbben, mintha csak most élnéd át. Milyen érzéseket idéz fel benned? Mi a legdöntőbb érzés, és szerinted mi volt ott-akkor benned a felbukkanó belső hangban, amit mondtál magadnak róla vagy önkéntelenül megfogalmazódott benned.
-
Milyen helyzet jelenik meg a lelki szemeid előtt? Mit vettél észre? Milyen volt a látvány, a hangja, a mozdulatai, a környezete, a légköre, a viselkedése, kedélye, mi ragadott meg benne? Milyen volt a rád gyakorolt vonzereje, éreztél-e valami sajátos zsigeri reakciót magadban?
Az emlékek felidézése és élményközelbe hozása megvilágítja számodra a testiségi ösztönös vonzalom szükségszerű jelenlétét az intim kapcsolati folyamat elindításában.
Utómunkálatok: Vizsgáld át, milyen érzékszevi csatornákhoz tartozó szavak fordulnak elő gyakrabban az élmény-leírásban:
vizuális? (látvány, kép, színek, alakok, stb.)
auditív? (hangok, beszédemlék, mit mondott.)
kinesztéziás? (érintések, mozgás, helyzet)
olfaktoros (illatok)
gusztátoros (ízek-zamatok)
elemezd nyelvi szempontból a jelzős szerkezeteket, milyen típusú jelzőket használsz (amelyik csatorna dominál, azon vagy a leginkább megérinthető). |
2. Önelemzés cirkuláris kérdezési móddal. Haladj a személyes konstrukcióid felé.
Te magad, akit a téged szerető családtagok, barátok jól ismernek
Milyennek tartod magad, melyek a fő erősségeid és gyengeségeid?
Mit mondana rólad a párod, ha rád vonatkozóan feltenném ezt a kérdést?
Mit mondana édesanyád a párodnak arról, mik a fő erényeid és hibáid?
Mit mondana a párod az édesapádnak arról, milyen is vagy, ha ezt apád megkérdezné tőle?
Kihez hasonlítasz jobban, és kitől különbözöl leginkább a családban, szüleidhez, testvéreidhez képest?
Pároddal miben hasonlítasz és miben különböztök?
Kire emlékeztet a párod, esetleg a viselkedésében van-e hasonlóság valakihez, akit becsülsz?
Van-e benne olyan, ami irritál, mert eszedbe juttat valakit, valamit?
Milyennek tart téged a legjobb barátod?
Te milyennek tartod őt? Miben vagytok hasonlók?
Mit tart benned olyan vonásnak a barátod, ami benne nincs és ezt nagyra értékeli benned?
Mi nincs meg benned, amit különösen tudsz értékelni a barátodban? |
3. Hasonlóságok a származási család egyes tagjai és partnered/párod között (Morrison, 1981)
Ülj le egy kényelmes fotelba. Hunyd be a szemed és emlékezz ifjú szüleidre, gyermekkorod egy kedves emlékére, amelyben mindketten jelen voltak, talán még nagyszüleid is. Keresd meg apádban/anyádban/nagyanyádban/nagyapádban milyen külső vonása jellemző viselkedése, tulajdonsága vagy érzelmi-indulati kifejezésmódja hasonlítható, esetleg közelálló a partneredéhez (a párodéhoz).
Írd le benyomásaidat és helyezd hierarchikus sorba őket, aszerint, kiben találsz a legnagyobb mértékű hasonlóságot a párodhoz. A származási családod melyik tagja "vezeti a listát". Párhelyzetben kölcsönösen elemezhetitek kettőtök találatait. |
4. Családi metamorfózis (Königsberg, 1980)
Képzeld el, hogy szeretteid a származási családodban (jellemző vonásaik, tulajdonságaik alapján) milyen állatok lehetnének, ha varázslat történnék? Te mivé változhatnál? És a párod/társad? Azt is gondold csak el, mi nem lehetnél semmiképp és miért? A kérdés a párodra is érvényes!
Helyezd egymás mellé az "összeférhető" és együttélésre képes lényeket, majd írd le, miért éppen "az" az állat fejezi ki szeretteid jellemzőit. Gondold végig, hogy az "átváltozásokban" milyen állatok nem férnek össze egymással. Vetítsd vissza a valóságra, hogyan áll ez az illető személyek között. Kérd meg a párodat, ő is gondolja végig mindezt és - kedvetek szerint - beszéljétek meg, mit gondoltok, éreztek és képzeltek mindezekkel kapcsolatban. |
5. Az ideális pár/partner (Prior, O'Connor, 2000)
Serdülőkorodban bizonyára sokat álmodoztál arról, milyen lehetne az ideális partnered/párod. Ma már felnőtt vagy, de most is el tudod képzelni, milyen volna számodra egy - a vágyaid, álmaid szerinti partner. Képzeld őt el, vajon, hogy nézne ki, milyen volna a hangja, mozgása, hogyan viszonyulhatna hozzád, milyen érzéseket keltene benned, hogy viselkednél vele szíved szerint, és van-e olyan ember a környezetedben, aki többé-kevésbé mintája lehetne az ideálodnak?
Utómunkálat: Miképp viszonyul ehhez a képhez a valóságos partnered? Mi hiányzik belőle az ideálhoz képest? Mikor vetted észre ezt először? Mivel magyarázod ezt? Mi az a párodban, amelynek létrejöttében átlátod, mi benne a Te részed, hogyan járultál hozzá ennek kialakulásához? |
6. Kapcsolati szükségletek és viszonyulás (Prior, O'Connor, 2000)
Tedd fel az alábbi kérdéseket és válaszold meg őket sorban:
Szeretném, ha lenne egy jó kapcsolatom?
Mit tudok/tudnék tenni érte?
Hogyan tehetném?
Mi fontos nekem egy jó kapcsolatban?
Tudom-e ezt adni a másiknak és hogyan teszem ezt?
Mit kapok egy jó kapcsolattól és mit adok bele én?
Mi számít nekem egy jó kapcsolatban?
Ha végigvezetted a kérdéseket, emeld ki azt az öt kiemelkedő értékű dolgot, amit elemi fontosságúnak tartasz. Képzeld el, hogyan tudnád ezt Te nyújtani valakinek? Mi kellene ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak? Mi lehetne a Te részed benne? |
7. Ellenőrző próba a mindennapi életedben
Tételezd fel, hogy XY-ban bőven van az amire Neked szükséged van. Tégy úgy, mintha kapnád tőle és fejezd ki örömödet, hogy ő ezt nyújtotta számodra (vagy tudod, hogy rövidesen nyújtani fogja, mert erre képes). Várd meg a hatást! |
8. Én és a párom (J. Lark, 2004) ( Cirkularitások felfedezése )
Gondolj egy jellegzetes párkapcsolati epizódra, gondosan dolgozd ki, éld át, hagyd, hogy élményszerűen hasson rád.
- Hogyan hatottál ebben a párodra?
- Mit tett a párod, amikor Te (ezt és ezt) mondtad/tetted?
- Mi ebben a visszatérő, ismétlődő a részedről és az ő részéről?
|
9. Utómunkálatok (önállóan, párban, csoportban)
- Elemezd, hogyan hatsz a párodra!
- Mi mit vált ki belőled és belőle?
- Mire vagy érzékeny és ő mire?
- Milyen cirkularitásokat tapasztalsz?
- Ráismersz-e, honnan van ez a "mintázat", kitől ered?
|
10. Környezet és szituatív viselkedés-elemzés (Prior, O'Connor, 2000)
Gondold végig, írd le, mondd el: (társadnak vagy ismertesd a csoporttal, amelyben a gyakorlatot alkalmazzátok):
- Milyen környezetben nőttél fel? Szerinted a környezeted hogyan és mennyiben befolyásolta a kapcsolataidat?
- Írd össze, kikkel állsz kapcsolatban, milyen viszony fűz hozzájuk, milyen gyakoriak a találkozásaitok?
- Mennyi időt töltesz pároddal/családoddal napi átlagban és melyek a jellegzetes programjaitok?
- Ha még nincs párod, gondold végig mi volna neked jó, ha ő:
hová járna szívesen?
kikkel szeretne együtt lenni?
mikor járna oda szívesen?
milyen szempontból érinthetnék a kapcsolatotokat azok a helyek és személyek, ahová szívesen járnátok?
Ha van párod és kettesben éltek, akkor gondold át:
mit csináltok együtt legszívesebben?
milyen közös tevékenység van az életetekben?
korlátozzátok-e a nemi életet rituális időkre és helyekre?
- Milyen tulajdonságokat tudsz felmutatni magadról a kapcsolatban. Folytasd ezt ilyen mondatok befejezésével:
tudok...
meg tudok...
képes vagyok... (legalább 10 mondat)
- Milyen tuladonságokat nem tudsz felmutatni magadról a kapcsolatban? Folytasd ilyen mondatok befejezésével:
nem tudok...
nem vagyok képes...
nem megy nekem, hogy... (legalább 10 mondat)
- Ezután gyűjtsd össze mindazon tulajdonságokat, amelyeket szívesen birtokolnál és fogalmazd meg az alábbi mondatok kiegészítése képpen:
azért szeretnék ... lenni, mert... (írj legalább tíz mondatot)
A megbeszélést gyakorlat-elemenként folytassátok le. |
11. Családi hozomány
Gondold végig, írd le, mondd el, beszéld meg (társaddal, csoporttal):
- Milyen gondolkodásmódot vettél át édesapádtól a párkapcsolatra vonatkozóan?
- Édesanyádtól mit vettél át?
- Mit mondtak a Te nagyszüleid a párkapcsolatokról?
- Ha vannak testvéreid, van-e olyan elgondolás, vélemény, amit tőlük vettél át?
- Mit tettek (akkor éppen) szüleid, nagyszüleid, testvéreid, amikor a párkapcsolatról (ezt vagy azt) mondták? Hogyan függ össze, amit akkor tettek és mondtak?
- Voltak-e családi szlogenek? Tipikus vélemények, pl. "a szerelemben és háborúban mindent szabad".
- Neked mi a személyes szlogened e vonatkozásban?
Használd fel a gyakorlatból származó önreflektív tudatosulásokat az életedben. |
12. Meggyőződéseken, vélekedéseken alapuló hozzáállás, viszonyulás a párkapcsolathoz (Procter, 1980)
Nézz szembe azzal, milyen meggyőződések munkálnak benned. Töltsd ki a kipontozott mondatrészeket, majd elmélkedj azon, amit nyertél.
"olyan kapcsolatot érdemlek, amel.. ., mert... ".
"az én kapcsolataim mindig..., mert...".
"vágyom egy olyan kapcsolatra, amely..., mert...".
"meg vagyok győződve arról, hogy a párom..., mert...".
"nekem az nem sikerül a kapcsolatban, hogy..., mert...".
Gondolj arra, vajon mennyiben lehetnek felelősek a korlátozó meggyőződéseid azért, ami a párkapcsolatodban előáll. Vajon a környezet felelős ezért inkább, vagy a te belső meggyőződéseid, elvárásaid?
- Fogalmazz meg egy boldogító, felszabadító meggyőződést magadnak, és tedd fel a kérdést
Mennyire volna ez jó neked?
Mit gondolnál, ha ez érvényesülne?
Mit tennél, ha ez valóság volna?
Hová mennél, hogy érzenéd ott magad?
Hogyan reagálna erre a partnered?
- Most pedig, alkoss az alábbi szavakkal mondatokat a párkapcsolatodra vonatkozóan (Prior, O'Connor, 2000):
soha; senki; mindenki; mindig; kivétel nélkül; kell; nem kell; lehet; nem lehet; tudom; nem tudom; képes vagyok; nem vagyok képes
Ha készen vannak a mondatok, fogalmazd át egyenként valamennyit ekképpen: "Eddig az volt a tapasztalatom, hogy..."
Gondolj rá, mi volna, ha megengednél (lehetővé tennél) másfajta tapasztalatokat is?! Próbáld ki! |
13. Értékvizsgálat (Prior, O'Connor, 2000)
Listázd személyes fontosság szerint, mik azok az értékek, amelyek a párkapcsolatban fundamentálisak. Egyenként haladj az első tíz feldolgozásában ekképpen: (A hűségen át mutatjuk be a feldolgozásmódot.)
- Milyen magatartásod bizonyítja, hogy Te hűséges vagy?
- Mi fejezné ki azt, hogy nem vagy hűséges? (Melyikre figyelsz jobban a kettő közül?)
- Mi jelenti neked a hűtlenséget? (Csók, ábrándozás, szeretkezés, szerelem valaki más iránt?, Melyik szerint viselkedsz így vagy úgy a párkapcsolatodban?, Mit engedsz meg saját magadnak?)
- Hűségben vagy hűtlenségben gondolkodsz?
- A gondolatok is számítanak vagy csak a tettek?
Most gondolj a partneredre:
- Mire figyelsz a társadban, amiből tudod, hogy hűséges?
- Mire figyelsz a társadban, amiből tudod, hogy hűtlen? (melyikre figyelsz jobban a kettő közül?)
Ha végigvetted a tíz legfontosabbat, partnereddel is vidd végig és tegyétek nyílttá, mi fejezi ki értékeiteket a másik számára és világos-e, hogyan tegyétek nyilvánvalóvá ezeket egymás számára. |
14. Tolerancia, kapcsolati tűréshatár-vizsgálat (Prior, O'Connor, 2000)
Térj vissza az értékvizsgálatodhoz és az első öt legfontosabb értékeddel kapcsolatban tedd fel az alábbi kérdéseket:
Milyen határokat szabtál a másiknak?
Van-e olyan, amit ha a párod akár csak egyszer is elkövetne, az a kapcsolatotok végét jelentené?
Van-e valami, amit soha nem tudnál megbocsátani - minden magyarázat vagy bocsánatkérés ellenére sem?
Ha nincs ilyen, van-e olyan dolog, amit (ha bizonyos számú alkalomnál többször nem fordul elő) még megbocsátanál a párodnak?
Mennyi ideig tűrnéd partnerednek ezt a magatartását?
Milyen - huzamos időn át tanusított magatartás volna összegyeztethetetlen az értékeiddel?
Hányszor kellene megismétlődnie a helyzetnek ahhoz, hogy úgy tekintsd, partnered már átlépett az általad szabott határon?
Ha párban dolgozhatsz ebben a gyakorlatban, akkor a párod is reflektáljon ugyanezekre a kérdésekre. Figyelj fel a háromféle határra; ezek:
az időtartam szerinti (mennyi ideig tart)
az intenzitás szerinti (mit jelent számodra érzelmileg)
a gyakoriság szerinti (hányszor történik meg). |
15. Jogok és kötelességek vizsgálata
Végezd el (párban, lehetőleg az érzelmi partnereddel) a következő gyakorlatot:
Szerinted milyen jogok illetnek meg a kapcsolatodban? (listázd)
Most lépj át képzeletben a párod szemszögébe (szerepcsere) és nézd meg, egyetért(ene)e a párod ezzel úgy, mint te felvázoltad. Szerinte milyen kötelességek járnak ezekkel a jogokkal?
Térj vissza saját nézőpontodhoz!
Te milyen kötelezettségekkel tartozol partnerednek?
Mik hárulnak rád az együttélésben?
Milyen házimunka a tied?
Ki keresi a (jelentősebb) pénzt?
Ki gazdálkodik a pénzzel?
Milyen egyéb kötelezettségeid vannak?
Most pedig nézd meg a partnered szemszögéből, mit vár el tőled!
Hasonlítsd össze a két listát! ( harmadik szemszög )
Most a párod következik, vigye végig ő is a teljes gyakorlatot!
Egyeztessétek a listáitokat (negyedik szemszög). Ha túlzottan szembeszökőek a különbségek, beszéljétek meg alaposan egymással, alakítsatok ki konszenzust. |
16. Rendszerszemlélet, családi kapcsolatok elemzése
Szemléletmód iskolázása (Buda, Kurimay, 2004)
Képzeld el, hogy te és a körülötted lévő világ is higanyból van. Milyen különbséget tudsz tenni közötted és a világ között?
Készíts gyurmából modelleket saját családodról és gondold át, milyen szempontok alapján modelleztél? Vajon családod tagjai miképp ábrázolnák családodat? Másképp? Mennyiben? |
17. Rendszer(ek)ben élni . (Orwid, Moderzejewska, Pilecki, 2004)
Végy elő egy A/4-es üres lapot. Rajzolj egy kört, mely Téged képvisel. Most tedd hozzá a Neked fontos személyeket, tetszőleges elhelyezésben és méretben rajzolt körökkel. Végy egy eltérő színű tollat vagy ceruzát és rajzolj hozzá olyan intézményeket, amelyek szerepet játszanak az életedben. Formájuk és méretük legyen tetszőleges, légy spontán az ötletekben.
Ha a rajz elkészült, gondold át (vagy beszéld meg egy választott társsal), mit tükröz a rajz, milyen (mekkora) jelentősége van a személyeknek és intézményeknek a mindennapi életvezetésedben. Hogyan jut ez a jelentőség kifejezésre?
(Gyakorlat a rendszerelvű gondolkodás azon tételének megértésére, hogy az egyént e szemléletben mindig a közvetlen és tágabb környezetével való összefüggésben, az interakciók kontextusában vizsgáljuk. Eszerint nincs "kívülálló". Aki a rendszerbe belép, az résztvevővé válik aktív vagy passzív módon.) |
18. A "változás" megélése, tudatosítása (Kubiczka, Givricova és Spitz, 2004)
Mit jelent neked az a szó: "változás"?
Melyik változás volt a legnagyobb az életedben? Hogyan élted meg és mit tettél?
És a családod életében? Hogyan zajlott, mit tettek?
Milyen változás volt a te életedet is érintő közösségben, amelyben élsz és a hazai világban, a társadalomban?
Hogyan érintettek a változások és mivel hozod összefüggésbe, hogy mi jelentette a legnagyobb változást?
Mikor tapasztaltál megmagyarázhatatlan és váratlan változást a közvetlen (kapcsolati, családi, baráti) környezeteddel való kapcsolatban?
Milyen magyarázatokat adtál és adsz most ezekre a történésekre?
Milyen vélekedések, állásfoglalások és értékek erősek az életedben, a családod kultúrájában és a te közösségedben? Mi a személyes véleményed a "nehézségek, problémák" különbségéről, van-e megerősítő tapasztalatod, vagy ellenvéleményed?
Mi gondolsz az életedben, családodban, vagy terápiában bekövetkező változásokról? |
19. Családom, akik fontosak nekem. (Lask, 2004)
Sorold fel azok neveit fontossági sorrendben, akik a családod számodra jelentős személyei. Első név legyen a legfontosabb, és így tovább.
Képzeld el, hogy az általad felsorolt személyek közül az első három is elkészíti a saját listáját. Vajon milyen eltérések mutatkoznának?
Írd le, hogyan határoznád meg saját magad számára
Mi a család?
Mit jelent nekem?
Mi a legfőbb értéke?
Miben lehetne más, nekem megfelelőbb?
Megbeszélheted egy vállalkozó évfolyamtársaddal, kölcsönösen elmélkedve a közölt gondolatokon, érzéseken, vágyakon. Egyedül is végiggondolhatod, de a konklúziódat feltétlenül rögzítsd írásban. |
20. Az "otthon" jelentése: értékek és hiányok a családi életben (Kurimay, 2004)
Gyűjtsd össze azokat a szavakat, amelyeket az otthon szóhoz asszociálsz, bármi társul hozzá, listázd. Válaszd szét a pozitív és negatív jelentésű vagy hangulatú szavakat, és alkoss belőlük tetszőleges, értelmes mondatokat.
Gondold végig, milyen üzenete van a pozitív tartalmú szavakból épült mondataidnak, mit jelent neked az otthon?
Azt is elemezd, mit jelentenek a negatív tartalmú szavakból keletkezett mondatok, milyen feszültségekre, hiányokra találsz rá bennük saját otthonoddal kapcsolatban? Mit szeretnél megváltoztatni?
Vizsgáld meg, hogyan illeszkedik mindez a párkapcsolatról és családról kialakított elképzeléseidbe és hogyan függ össze az életeddel? |
21. Családbemutatás (fényképes vezetéssel) (Mérei, 1968 és Andersen, Malloy, 1976)
Vedd elő otthon a családi fényképalbumot vagy képeket, nézd meg, melyek azok, amelyeken át a legjobban és szíved szerint a leghitelesebben be tudnád mutatni a párodnak (esetleg egy veled együtt önelemzésre vállalkozó csoport tagjainak) az életrajzodat. Válassz ki 5-10 képet. Rakd táblára a képeket, alkoss sorrendet, minden fontos személyt helyezz erre és azokat az élményeket is kapcsold hozzá a képekhez, amelyek elmondás alapján vagy szeméyes emlékezetből fontosak neked. Ha van partnered, neki meséld el (és ő neked). Ha egyedül vagy, írd le és tedd a képekhez a hozzájuk tartozó történeteket. |
22. Család-megjelenítés élőképben (Koltai, Balogh, Kurimay, 2004)
(Szobortechnikaként is alkalmazható. A szoborépítés. In: Scherman, Fredman (1989), kidolgozta Silwerstein és Carter, 1976.)
Társaiddal együtt végezd a gyakorlatokat. Mutasd be a családodat élőkép formájában, felkérve a Te személyed képviseletére valakit. Építsd a személyed köré úgy a családod tagjait, hogy a távolság érzelmi viszonyt, meghittséget, a magasság (pl. székre állítod, leguggoltatod) pedig a hierarchiában számodra betöltött jelentőségét tükrözze.
Engedd, hogy az élőkép mozdulatokkal és testtartással is kifejező legyen.
Kérd fel a szereplőket, mondják el, mit éreztek abban a helyzetben, amibe őket beállítottad.
Te is mondd el, mit váltott ki belőled a helyzetképpel szembesülés.
Alakítsd ki ezután azt a családi élőképet, amelyet szeretnél a valóságban is átélni.
Adjatok lehetőséget egymásnak a kölcsönös családprezentációra |
23. Családfa genogram (Hardy-Koltai, 2005)
Képzeld el, hogy a családod fája megjelenik lelki szemed előtt. Szemléld meg alaposan:
Nézd csak meg, hol áll ez a fa, hová gyökerezett, milyen a környezet?
Milyen is ez a fa? Részletesen írd le. Milyen a törzse, lombozata, milyenek az ágai, levelei, milyen a virága és a termése?
Milyen a törzs és gyökérzet?
Milyen a gyökér és a korona aránya?
Milyen szerepet tölt be itt ez a fa?
Milyen madaraknak, állatoknak szolgálhat menedékül? Lakik itt valamilyen állat?
Vannak-e rajta élősködők?
(Alkalmasint rajzot is készíthetsz, ezt tedd, ha egyedül dolgozol).
Ha párban dolgoztok, egymás fájához fűzzetek magyarázatot, meséljétek el, ami kapcsolódik ehhez a fához és részleteihez. Gondold át, miként alkalmazható gyermekeknél, családoknál (rajz, elképzelés, elmondás). (A metaforikus megjelenítés és asszociációs hálózata bevonja a családi emlékeket, ezért a családdal való munkában is hasznos eszköz. ) |
24. Családmegjelenítés szimbolikusan (Royer, 1976)
Csoportosan vagy párban végezzétek.
Rajzoljátok le egy A/4-es lapra a családotokat úgy, hogy minden családtag egy fa legyen. Dolgozzatok spontán ötletszerűen, az érzéseiteket követve.
Amikor kész a kép, a hátára írjatok címet (tetszőlegeset) és ne tüntessétek fel a fákon, hogy ki-kicsoda.
Ha csoportban dolgoztok, tűzzétek ki a rajzokat, hogy mindenki végignézze és ráírja, ő milyen címet adna a képnek. Ha párban vagytok, egymás rajzának adjatok címet.
Ezután ki-ki olvassa fel az eredeti (saját) címmel együtt a társ(ak)tól kapott(ak)at és fűzz hozzá személyes magyarázatot, ki-kicsoda, miért éppen (ilyen-olyan) fának ábrázoltad őket? A csoport ne adjon kommentárt! Hallgassátok meg egymást elfogadással, legfeljebb kérdezni lehet, a válaszadás nem kötelező. Minősítés nem lehetséges!!! |
25. Mitől működik jól egy család? (Lark, 2004)
Gondolj a környezetedben három olyan családra, amely szerinted jól működik. Vedd sorra őket, mit tesznek/nem tesznek; mitől jó a családi életük és mi ragadott meg téged bennük. Írd le, ami az egyes családokat jellemzi.
- Ha mindhármat végig elemezted, húzd alá, mi van meg ezekből a Te családi életedben, és mi hiányzik.
- Mi a Te részed ebben?
A gyakorlatot végezheted egyedül, közösen egy barátoddal, vagy kollégáddal, évfolyamtársaiddal. Kölcsönösen segítsétek egymás elemzését és fogalmazzatok meg közös konklúziót:
Mitől működik jól egy család? |
26. Családom elvárásai (Lark, 2004)
Írd le magadnak, majd pedig mondd el életed történetét egy kiválasztott (felkért) személynek. Állítsd középpontba azt a vezérfonalat, mi volt a családi elvárás, ki-mit szeretett volna veled kapcsolatban a jövőben látni és ez hogyan függött össze azzal, amit te szerettél volna a jövő alakítása érdekében tenni.
Mennyire voltál hű a családi "forgatókönyvekhez", előírásokhoz, elvárásokhoz?
Van-e róla tudomásod, hogy a szüleid forgatókönyvét, milyen nagyszülői vagy egyéb családi elvárások, történések befolyásolták?
(Ez a gyakorlat a "családi forgatókönyv és narratívák" témaköréhez kapcsolódik: hogyan alkotjuk meg életünk történetét?) |
27. Családi identitás, szabályok (Lark, 2004)
Gondolkodj azon, milyen jelmondat illenék a Te származási családodra. Milyen jellemző, ismétlődő üzeneteket hallottál, szüleidtől arra nézve, mit-hogy gondolj, csinálj, érez, higgy. (Pl. "Nézd mindig az élet derűs oldalát", "A családod legyen mindig első" stb.)
Minél több jelmondatra, üzenetre találsz, annál elmélyültebb munkát végeztél. Írd le, elmélkedj rajtuk, vagy beszéld meg választott társaddal, kollégáddal.
A gyakorlat a közös identitástudatot formáló ill. meghatározó mély szabályok, előírások fellelésére szolgál. |
28. Kapcsolati identitásvizsgálat
Írd le (mondd el, tárd fel a csoport előtt) hogyan látod magad a kapcsolataidban (pl. megbízható barát, hűséges pár vagyok, stb.). Ha összegyűjtöttél a kapcsolati viselkedésedre vonatkozóan legalább 10 állítást, akkor összegezd egy metaforikus mondatban: pl. "A kapcsolataimban forgószél vagyok, Don Juan, pincsikutya, s.i.t."
Most pedig a legszemélyesebb párkapcsolati helyzetedre fogalmazd meg ezt a metaforikus mondatot: "A legfontosabb érzelmi kapcsolatomban olyan vagyok, mint az .", "Azért vagyok olyan, mint . , mert .". Minek kellene teljesülnie, hogy a metafora megállja a helyét?
Most gondolj egy olyan metaforára, amely a vágyaidat fogalmazza meg: "A legfontosabb érzelmi kapcsolatomban olyan szeretnék lenni, mint ., azért, mert."
Gondold át, hogyan viszonyul az első metafora a másodikhoz? Mennyiben támasztja alá az identitásodat mindaz, amit már több szinten megállapítottál magadról? Ugyanezt a párod is vigye végig és egyeztessetek, beszéljétek meg a tapasztalatokat. |
29. Családi rítusaink (Kiss-Viszket, 2005)
A családi rítusok családi identitáserősítő és egészségmegőrző (védő, protektív) szerepet töltenek be az életünkben (Kissné Viszket M. 2005). Mindannyiunk emlékeiben kirajzolódnak azok az ünnepeket, szokások, rendezvények, az év fontos történései, családi események, születés- és névnapok, ismétlődő szokások, amelyekre gyermekként készülődve vártunk, felnőttként pedig folytatjuk a szülői és környezeti hagyományt, továbbvisszük a családi rituálékat.
Gondold végig Te is, melyek voltak a családodban a jellegzetes rítusok, ünnepek, közösségi szokások, szertartások.
Ha összeírtad ezeket, csoportosítsd, mennyi volt a családtagokhoz személyesen kötődő, mennyi az év ünnepeihez kapcsolódó és mennyi a környezeti kultúra, életvitel által meghatározott (pl. avatás, búcsú, stb.).
Melyik (melyek) voltak a legemlékezetesebb(ek)? Miért? Milyen élményeket őrzöl ma is?
Személyes élményeid alapján, milyen szerepe van/lehet a családi életben (fent-említett, alapvető szerepén kívűl).
Melyeket viszel tovább saját felnőtti életedben és melyeket nem? Miért?
Beszéld meg pároddal, beszélgessetek e téren szerzett személyes élményeitekről. Tréninghelyzetben (párban, csoportban) is végezhető a gyakorlat. |
30. Vizsgáld meg saját "életciklus" témáidat
Egyénenként és családba tagozódva párhuzamosan zajlanak felnövekedésünk és felnőtti életünk egyéni ciklusai, valamint családi szerepünkben a familiáris fejlődési ciklusok (ld. az elméleti rész kördiagramjának modelljét). A folyamatok egymásba ágyazódva többszörös kölcsönhatásba kerülhetnek.
Gyakorlat:
Hány éves vagy?
Nő vagy férfi? Házas: nős, férjezett vagy egyedülálló?
Elváltál vagy tartós kötődésben élsz?
Ha van családod, az még a származási vagy már a saját felnőtti? Hány gyermeked van? Milyen korúak?
Ezek alapján helyezd magad az egyéni életciklus-modell rád érvényes szakaszába, valamint a családi helyzetedből következő fejlődési szakaszba. Gondold végig, milyen "életfeladatok" és krízisveszélyek jellemezhetik ezt az időszakot. Mit élsz át Te magad? Mi a fontos most neked, a párodnak, kettőtöknek együtt, a gyerekeknek és egyéb családtagoknak (ha vannak). Párodat is vond be és beszéljétek meg, milyen kritikus pontok voltak már eddig is az életetekben, és ez a szakasz mit kíván tőletek az adaptív életvitelhez. A potenciális krízis szempontjából mik a külső veszélyek és belső fenyegetések. Vannak-e megítélési, átélési, viszonyulási széttartások, össze nem illések köztetek, és ez mit idéz elő? Mire van szükségetek? Hogyan nyújthatjátok ezt egymásnak? Milyen ciklus elé néztek? Mennyire érzitek magatokat egyensúlyban? A jóleső mérték határáig elmélkedjetek ezen együtt. |
31. Térképezd fel az életed (Koltai, Balogh, Kurimay, 2004)
Az egyik életciklusból a másikba történő kritikus átmenet sikeréhez fontos lehet átgondolni, ki és mi a lényeges eleme az életünknek. Ez a gyakorlat bármely életciklusban jól hasznosítható, fázisváltáskor kifejezetten önsegítő és egymást támogató.
Egy A/4-es lapra rajzolj egy kört, amely a Te életedet és veled együtt a családodét szemlélteti. Rajzolj mellé kisebb köröket, amelyek az életedben fontos személyeket jelképezik (családtagok, barátok). Lásd el kezdőbetűvel a köröket, ki-kicsoda. Az egyéneket jelképező köröket berajzolhatod az indító körbe, de azon kívül is elhelyezheted. Ezek érinthetik vagy átfedhetik egymást, de távol is lehetnek. A körök mérete a személy(ek) jelentőségét fejezze ki (munkában, hobbikban, vallásban, stb.). Ha kész a rajz, tanulmányozd a térképedet az alábbi kérdések alapján:
Válaszolj az alábbi kérdésekre (magadnak, párodnak, tréningpartnerednek, csoporttársadnak):
Hogy is néz ki az életed? Zsúfolt vagy túl üres?
Milyen közel/távol vannak az egyéneket jelképező körök? Mit fűzöl hozzá ehhez?
Van-e olyan személy, akit kifelejtettél vagy szándékosan kihagytál? Reflektálj erre.
Van (marad) -e elég helye a téged érintő dolgoknak?
Van-e valami különleges az általad rajzolt körökkel kapcsolatban (méret, távolság, érintkezés, átfedés).
Elégedett vagy-e a képpel, amit látsz, vagy szeretnél valamit változtatni rajta?
Gondolkodj el a körök méretén. Megfelelőek? Melyik lehetne nagyobb vagy kisebb? Mekkora lenne ez a kör, ha a párod elvált volna?
Módosíts a rajzon (más színnel) és vedd szemügyre, milyen változtatást kell(ett) tenned és miért?
Hogyan befolyásolná az életedet, ha megváltoznának ezek a körméretek? |
32. Hogyan beszélgessünk konstruktív módon?
Ha a gyakorlatot otthon végzed a pároddal, akkor döntsétek el, ki lesz az indító. Ha tréning keretben alkalmazod, válassz partnert és legyen olyan személy, akivel volt már nézeteltérésetek. Beszéljetek meg ilymódon egy közeli nézeteltérést.
Szabályok: az alábbi előzetes megállapodásokat kössétek meg: egyszerre csak az egyik beszélhet, max. 1 percig. Utána a másik mondja vissza, mit értett meg abból, amit a társa közölt. (Azt értettem .) ezt követően a hallgató fél kapjon szót ( 1 percig), majd társa mondja el, mit értett abból, amit hallott.
közbevágni nem szabad
minősítés tilos
Énes közlésre törekedj (úgy érzem, gondolom, stb. )
Saját élményedet mondd
Ne tulajdoníts a partnerednek érzést (dühös voltál), gondolatot (azt gondoltad rólam), szándékot (nekem tudtál volna jönni), stb.
Ha Te vagy a hallgató fél:
Testhelyzettel (előremozdulás), szemkontaktussal (ránézés) jelezd, hogy figyelsz rá.
Néhány "végszavát" kapd el és ismételd
Kérdezd meg, milyen elképzelései vannak a nézeteltérés rendezéséről
Ajánlj fel együttgondolkodást, mit tehetnétek. - Tíz percnél tovább ne beszélgessetek. Ami addig kiformálódik, mint konszenzus, az legyen az eredmény. |
33. A problémaközlés és a "probléma" meghallgatásának művészete (Kubicka, Givricova, Spitz, 2004)
Beszélj barátodnak, társadnak egy olyan családi kapcsolati problémáról, amely - még ha csak rövid ideig állt is fenn - az életedet valamilyen formában befolyásolta és olyanról is, amin hirtelen túljutottál és nem befolyásolta többé a viselkedésedet, gondolkodásodat.
Cseréljetek szerepet. Most ugyanezt mondja el a barátod.
Elemezzétek ki, mi volt számotokra a legnagyobb befolyásoló erő?
Hasonlítsd össze kettőtök meghallgatási módját, attitűdjét. Mondd el neki, mit találtál nagyon jónak és kevésbé szerencsésnek nála, amely befolyásolt az elmondásban. Ő is tegye ezt meg Neked.
Összegezzétek erősségeiteket és gyengéiteket. |
34. Etikai kódexem (Kurimay, Kelemen, 2004 )
Írd le, milyen kötelezettségeket kell vállalnia szerinted egy szakembernek, ha beavatkozik egy pár vagy család életébe. Add címként: Az én etikai kódexem. Legyen a kódexednek a személyes felelősségre, titoktartásra, szakmai hozzáértésre, professzionális viselkedésre és szociális felelősségre vonatkozó egysége.
Ha elkészültél, vesd össze a "Családterápia és családkonzultáció" c. kötet 237-240. oldalán található Kódex tartalmával (Coincidencia Kiadó, Budapest, 2004). Listázd, melyek az általad még nem felismert kötelezettségek.
Melyek azok, amelyeket a diagnosztikai (vizsgálati) helyzetekben is feltétlenül érvényesítened kell?
Ha csoportban dolgoztok, gyűjtsétek össze a személyesen kidolgozott kódexek értékes tételeit, és alkossátok meg a "metakódexet", mely az általános feletti hatókörben tartalmaz minden olyan szempontot, amelyre konszenzussal elfogadást szavaz a csoport. |
|